Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

172 Közigazgatási Döntvénytár. beli kártérítést nem kiván, ellenben kérte, hogy a terhelt a Bik. 418., illetve 421. §-a alapján büntettessék meg, ujabb fel­hívásra pedig bejelentette, hogy a határkaró helyreállítási költ­sége 1 K ; a tettes kipuhatolására kiküldött őr, valamint a he­lyettesének napibére 4 K, összesen tehát 5 K költsége me­rült fel. A kir. járásbíróság ezután 1910. évi 216. sz. végzésével az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, az ügyet a fő­szolgabíróhoz tette át, mert az 1894: XII. tcz. 93. § ának b) pontja szerint aki magánhatár és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisít, elvisz, más helyre átlesz, megrongál vagy kiás, mezőrendőri kihágást követ el és ugyanezen törvény 97. §-a szerint a 93. §-ban felsorolt cselekmények felett, ha a kár 60 K-án alul van, a kihágás elbírálására a mezőrendőri tör­vény szerint illetékes hatóság, vagyis a 103. §. szerint a fő­szolgabírói hivaial ítél; s mert a kár értéke 5 K-t meg nem halad, a kiásott határkaró pedig magántilalmi jel. Ezek előrebocsátása után, tekintve, hogy az 1894: XII. tcz. csak azokat a cselekményeket minősili mezőrendőri kihágásnak, melyek a mezőgazdaság czéljaira rendelt területeken és dolgokon követtetnek el, a vasúthoz tartozó területet és ennek megálla­pítására vagy védelmére szolgáló határjeleket vagy tilalmi táblá­kat pedig a mezőgazdaság czéljaira rendeltnek tekinteni általában véve nem lehet, azért a vasúti határkaró eltávolítása vagy ron­gálása az 1894: XII. tcz. 93. §-ában foglalt meghatározások egyike és igy különösen annak b) pontja alá sem vonható; hanem az eset körülményeihez képest csakis a Btk. XXXIX. feje­zetében vagy esetleg a Btk. 333., 407., 421. §-ai avagy a Btk. 1J27. §-ában meghatározott cselekmények valamelyikének a tény­álladékát foglalhatja magában, melyek bármelyikének elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. 175. Varrásra való tanításért kikötött összeg meg­ítélése nem tartozik iparhatósági eljárás elé. (A m. kir. hatásköri biróság 1911. évi 5. Hb. sz.) A M. k.-i lakos a kir. járásbíróságtól fizetési meghagyást eszközölt ki G. f.-i lakos ellen 40 K tőke és járulékai erejéig, mert ez két leányát varrni tanította és az ezért kikötött díjnak 40 K-t kitevő hátralékát nem fizette meg. Ellentmondás következtében sommás per keletkezett és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom