Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Közigazgatási Döntvénytár. iránti megegyezésről. Ennélfogva az érdekelt birtokosoknak nem kell hatósági jóváhagyást igénylő szabályzatot alkotni, hanem magánjogi szabályok szerinti egyezség létesítendő. 155. A fegyuergyakorlat alól való felmentés iránt beadott kérvényhez a behivó/egynek csatolása sem a külföldön, sem az itthon tartózkodó kérvényezőktől nem követelendő. (A m. kir. honvédelmi miniszter 1909. évi 10,328/eln. sz, határozata.) 156. Vasúti pályaőrnek ama cselekménye, hogy útlevél nélküli kivándorlást ismételten elősegített, szolgálati minőségénél fogva súlyosabb beszámítást igényel. (A m. kir. belügyminiszter 1910. évi 5576. sz. határozata.) S. vármegye közönségének. Sz. Károly ellen útlevél nélküli kivándorlás elősegítése miatt az 1909. évi II. tcz. 41. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy a kivándorlási biztos felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által a b— i m. kir. határszéli rendőrkapitányság lubotényi kirendeltsége elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete vétkesség és minősítés tekintetében helybenhagy atik, a büntetést megállapító részében ellenben megváltozlattatik és vádlott büntetése 5 napi elzárásban, behajthatatlanság esetén további 5 napi elzárásra változtatandó 100 K pénzbünletésben állapittatik meg. így kellelt rendelkezni, mert vádlottal szemben kétségtelenül igazolva lett, hogy két jogosulatlan kivándorlónak kivándorlását, ennek a körülménynek teljes tudatában elősegítette, sőt erre egy másik vasúti alkalmazott társát is megnyerni akarta s bár kétségtelenül igazolva nem lett, de nyomatékos gyanúja is fennforog annak, hogy ily üzelmekben már más alkalommal is volt része: tekintve továbbá, hogy vádlott mint vasúti pályaőr különösen tudomással bírt cselekményének tilos voltáról, sőt neki állásával járó kötelessége volna a hasonló előforduló visszaéléseket feljelenteni és