Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

136 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyefad, s a panaszolt társulati üzletadót 7087 K 28 f.-ben állapítja meg. indokok: A panaszbeli igény kizárólag arra irányul, hogy a Pesti magyar kereskedelmi banknak a panaszos értékpapírjai között levő községi kötvényei után élvezett 90 K kamatjövedelem, — mint amiképpen ezt az adókivető-bizottság is így eszközölte, — adómentesnek vétetvén, az adóalapból levonassék. Az 1875: XXII. tcz. 2. §-ának 10. pontja a tőkekamat és járadékadó alól menteseknek mondja azoknak a kölcsönöknek kamatjövedelmét, melyeknek adómentességét külön törvény biztosítja. Az 1897 : XXXII. tcz. 22. §-a pedig a tőkekamat és járadékadótól, valamint az általános jövedelmi pótadótól való mentességét biztosítja a most hivatkozott 1897: XXXII. tcz. hatálya alá eső kötvényekre és azok kamatszelvényeire nézve. Panaszosnak az adómentes értékpapírokra vonatkozólag kiállított és a kivetési iratok között levő kimutatásából, nemkülönben a panasziratában előadottakból, s hasonlóan az adókivető-bizottságnak határozatában foglalt megállapításból is kitetszik, hogy panaszosnak az 1908. év alatt a Pesti magyar kereskedelmi bank 4'5%-os kötvényeiben 2000 K tőkéje volt elhelyezve, amely összeg után a mondott év alatt 90 K kamatot élvezett. Mivel pedig a Pesti magyar kereskedelmi banknak az e bíróság részéről 23,809/1908. P. szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett alapszabályaiból, s különösen az azoknak 108. és 111. §-aiban foglaltakból kitetszik, hogy panaszosnak az az állítása, hogy a kérdéses községi kötvények a hivatkozott 1897 : XXXII. törvényczikk rendelkezései értelmében bocsáttattak ki, a valóságnak megfelel, sőt a hivatkozott szám alatt elrendelt bizonyítási eljárás során szintén beszerzett hivatalos lap-példánybeli hirdetés azt is bizonyítja, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bank a hivatkozott 1897 : XXXII. törvényczikk 20. §-ában megszabott kimutatás közzétételét is eszközölni szokta, azaz, tehát, hogy a hivatkozott törvényczikk e követelményének teljesítése is fenforog; s nemkülönben mivel e tényállással szemben sem a panaszolt határozatban, sem pedig a felterjesztő hatóságnak felvilágosító jelentésében semmi ezt megezáfoló adat, avagy körülmény fel nem hozatott, és pedig annyival kevésbé, mert a m. kir. közigazgatási bíróságnak az adófelszólamlási bizottság határozatában hivatkozott határozata, el is tekintve attól, hogy ennek a bíróságnak egyes összerü esetekben hozott határozatai jogforrások közé nem tartoznak, egy az 1896. évre eszközölt adóztatás tárgyában döntött, vagyis tehát kétségtelenül oly időre vonatkozólag, amelyben az 1897. évi augusztus hó 28-ik napján életbe lépett 1897 : XXXII. törvényezikknek hatálya még