Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 135 E tehertétel figyelembevételével tesz az 1908. évi üzleteredmény 181,806 K 83 fillért, s ez utóbbi ily összegben van a nyereség- és veszteség-számlába is beállítva. A jelzett hozzájárulási összegek tehát a nyereményt apasztólag vannak számitásba véve, s minthogy a kifejtettekhez képest azt valósággal nem apasztják, alaptalan az a panasz, hogy az adóköteles alapból levonassanak. Panaszos abbeli érvelése alaptalan, hogy a nyugdijalaphoz való hozzájárulások csak 10 évre felosztva lévén a hozzájáruló intézetek által befizetendők, esetleg ezek fizetésképtelensége esetében panaszos el is eshetik attól a jövedelemtől, mely már most vétetett megadóztatás alá. Ugyanis ily esetben behajthatatlanság czimén a követelés levonási tételt képezne, s igy ki van zárva panaszos károsodása. Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozatot hozni. 134. A bíróság megbízottjaként eljáró királyi közjegyzőhöz megbízása körében intézett levél illeték alá esik. (Közigazgatási biróság 1910 decz. 6. 13,411/1910. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyet nem ad, mert: a kir. közjegyzőkhöz oly ügyekben intézett beadványok, amelyekben ezek mint a bíróságok megbizottjai járnak el, az illetékszabályok 1. §-ának C) pontja értelmében bélyegkötelesek és ekként a panaszos a néhai B. J. hagyatékának tárgyalásával az 1908. évi Ö. 164. sz. végzés alapján megbízott közjegyzőhöz 1908. évi deczember 7-én intézett íevélalaku beadvány bélyegmentessége iránt jogos igényt annál kevésbé támaszthat, mert az illetéki díjjegyzék 68. tétele szerint a levélalak a beadvány bélyegkötelezettségét nem szünteti meg. 135. Nyilvános számadásra kötelezett vállalat a Pesti magyar kereskedelmi bank községi kötvényeiből eredő jövedelem után társulati kereseti adót nem tartozik fizetni. (Közigazgatási biróság 1910 decz. 9. 12,085/1910. P. sz.)