Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

162 Közigazgatási Döntvénytár. a hozzá csatolt kisebb és kevésbé vagyonos község között egyenlő arányban osztanák fel. A törvény rendelkezésének hiányában tehát oly módon kel­lett a kérdést megoldani, hogy a két községből álló orvosi kör­ben az emiitett költség megosztásánál a 17. szakasz rendelke­zésében foglalt elvi szempont lehetőén érvényesüljön, s emellett a községek teherviselési képessége szolgáljon alapul, aminek mértéke hasonló intézményeknél ugy a tételes jogszabályokban, mint a gyakorlatban általában az állami adók aránya. Ehhez képest a hozzájárulási arány alapjául az illető köz­ségek területén kivetett állami egyenes adót kellett venni, azzal a korlátozással, hogy a székhelyül szolgáló község hozzájárulása az összes költség felénél kevesebb nem lehet. Kelt a m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazga­tási osztályának 1910. évi április hó 27-én tartott osztályülé­séből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság általános köz­igazgatási osztályának 1910. évi május hó 11-én tartolt osztály­ülésében. 134. A m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osz­tályának 19. számú döntvénye. Az 1891 : XLIII. tcz. 6. §-ában biztosított temetkezési járu­lék megilleti-e a nőtanitó férjét akkor is, ha a tényleges szolgá­latban elhalt neje az ellátásra jogosító szolgálati időt még be nem töltötte? Határozat. A nőtanitó férjét az 1891 : XLIII. tcz. 6. §-ában biztosított temetkezési járulék akkor is megilleti, ha a tényleges szolgálatban elhalt neje az ellátásra jogosító szolgálati időt még be nem töltötte. Indokok: Az 1891 : XLIII. tcz. 6. §-ának 2. bekezdése a tényleges szolgálatban elhalt nőtanitó férje részére neje után an­nak három havi fizetésével felérő temetkezési járulékot álla­pit meg. A törvénynek ez a rendelkezése nem szól arról, hogy a nőnek ellátásra jogosító szolgálati ideje legyen és igy a temet­kezési járulékhoz való igényt ettől nem teszi függővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom