Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)
150 Közigazgatási Döntvénytár. Az 1907: XIX. tcz. 189. §-ának b) pontja értelmében az a munkaadó büntetendő, aki a 42. §-ban meghatározott esetben a járulékok felét vagy a tagsági igazolványi dijakat az alkalmazott fizetéséből vagy béréből levonta, de a pénztárba az esedékesség szerint nem szolgáltatta be. Áz iratokból kitetszőleg pedig a 41. §-ban meghatározott az az eset, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztár vádlottnak a járulékok felének és a tagsági igazolványi dijnak az alkalmazottak fizetéséből vagy béréből való levonását megtiltotta volna, fenn nem forogván, a kihágás tényálladéka meg nem állapitható. 122. Az 1907: XIX. tcz. nemcsak az ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 13,892/910. VI. A. számú határozata.) B. város tanácsának. A város tanácsa részéről mult évi deczember hó 4-én 89,079. sz. a. hozott és az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó másodfokú iparhatósági ítéletet, mely Zs. G. b—i lakost, mint b—i k. egylet elnökét az 1907: XIX. tcz. 12. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen tcz. 187. §-ának a) pontja alapján behajthatatlanság esetében 12 órai elzárásra átváltoztatandó és az 1901 : XX. tcz. 23. §-ában meghatározott czélokra fordítandó 2 K pénzbüntetéssel bünteti, vádlott részéről a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági Ítéletet a felhozott s a még alábbiakban foglalt indokok alapján helybenhagyom. Az idézett tcz. 12. §-a a bejelentés megtételére 8 napi határidőt ad, ez a rendelkezés nem annyit jelent, mintha csak azok lennének biztositandók, akik legalább 8 napig egyfolytában vannak alkalmazásban, hanem pusztán a bejentési kötelezettség teljesítésére ad haladékot, amit egyébként az is bizonyit, hogy a törvény 1. §-a a biztosítási kötelezettséget tekintet nélkül az