Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 151 alkalmazás hosszabb vagy rövidebb voltára irja elő, amennyiben annak utolsóelőtti bekezdése határozattan kimondja, hogy az ideglenesen, kisegitőképen vagy átmenetileg, tehát nem állan­dóan alkalmazottak is biztosítási kötelezettség alá esnek. Vádlott felebbezésében azzal védekezik, hogy közönséges napszámosok, amennyiben nem ipari üzemnél vannak alkalmazva, a törvény értelmében bizlositási kötelezettség alá nem esnek. A vádlott ezen állítása helyt álló ugyan, de csak részben fedi a törvényt, mert közönséges napszámosok alatt a biztosítási kötelezettség szempontjából csakis azok a napszámosok értendők, akik nem ipari üzemben s általában nem olyan foglalkozásnál, munkánál vagy üzemben vannak alkalmazva, a melyekre a biz­tosítási kötelezettség hatálya az 1907: XIX. tcz. 1. és 3. §-a értelmében kiterjed. A szóbantorgó alkalmazottak pedig az egyletnek voltak al­kalmazottai, már pedig az 1907: XIX. tcz. 1. §-ának 16. pontja értelmében az egyletek és társulatok alkalmazottai beteg­ség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. Noha az idé­zett tcz. főleg az ipari és kereskedelmi alkalmazottak biztosítá­sát szabályozza, mégis más foglalkozású alkalmazottak biztosításá­ról is gondoskodik, igy jelesül pl. 1. §-ának 13. pontjában a közintézeteknél, 14. pontjában az állami és törvényhatósági hiva­taloknál, 3. §-ának 12. pontjában a fizikai laboratóriumokban alkalmazottakról is intézkedik. Nyilvánvaló ebből, hogy teljesen téves azon felfogás, mely szerint a szóbanlevő törvény pusztán csak ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottjait vonja biztosítási kötelezettség körébe s tény, hogy a társadalmi és közművelődési egyletek alkalmazottai sem vonhatók el a biz­tosítási kötelezettség köréből, mert a törvény 1. §-ának 16. pontja az egyletek közölt különbséget nem tesz s igy tehát minden egyletre vonatkozik. A lentiekből kitünőleg az egylet alkalmazottai biztosítási köte­lezettség alá esvén, az ott alkalmazott napszámosok sem tekint­hetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak. 123. Törvényhatósági rendkívüli közgyűlés össze­hívási joga. (A m. kir. belügyminiszter 121,140/909. sz. a. J. vár­megye közönségéhez intézett rendeletéből.) A rendkívüli köz­gyűlés összehívásának joga az 1886 : XXI. tcz. 46. §-a 2. be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom