Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 151 alkalmazás hosszabb vagy rövidebb voltára irja elő, amennyiben annak utolsóelőtti bekezdése határozattan kimondja, hogy az ideglenesen, kisegitőképen vagy átmenetileg, tehát nem állandóan alkalmazottak is biztosítási kötelezettség alá esnek. Vádlott felebbezésében azzal védekezik, hogy közönséges napszámosok, amennyiben nem ipari üzemnél vannak alkalmazva, a törvény értelmében bizlositási kötelezettség alá nem esnek. A vádlott ezen állítása helyt álló ugyan, de csak részben fedi a törvényt, mert közönséges napszámosok alatt a biztosítási kötelezettség szempontjából csakis azok a napszámosok értendők, akik nem ipari üzemben s általában nem olyan foglalkozásnál, munkánál vagy üzemben vannak alkalmazva, a melyekre a biztosítási kötelezettség hatálya az 1907: XIX. tcz. 1. és 3. §-a értelmében kiterjed. A szóbantorgó alkalmazottak pedig az egyletnek voltak alkalmazottai, már pedig az 1907: XIX. tcz. 1. §-ának 16. pontja értelmében az egyletek és társulatok alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. Noha az idézett tcz. főleg az ipari és kereskedelmi alkalmazottak biztosítását szabályozza, mégis más foglalkozású alkalmazottak biztosításáról is gondoskodik, igy jelesül pl. 1. §-ának 13. pontjában a közintézeteknél, 14. pontjában az állami és törvényhatósági hivataloknál, 3. §-ának 12. pontjában a fizikai laboratóriumokban alkalmazottakról is intézkedik. Nyilvánvaló ebből, hogy teljesen téves azon felfogás, mely szerint a szóbanlevő törvény pusztán csak ipari és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottjait vonja biztosítási kötelezettség körébe s tény, hogy a társadalmi és közművelődési egyletek alkalmazottai sem vonhatók el a biztosítási kötelezettség köréből, mert a törvény 1. §-ának 16. pontja az egyletek közölt különbséget nem tesz s igy tehát minden egyletre vonatkozik. A lentiekből kitünőleg az egylet alkalmazottai biztosítási kötelezettség alá esvén, az ott alkalmazott napszámosok sem tekinthetők a törvény 7. §-ában megjelölt közönséges napszámosoknak. 123. Törvényhatósági rendkívüli közgyűlés összehívási joga. (A m. kir. belügyminiszter 121,140/909. sz. a. J. vármegye közönségéhez intézett rendeletéből.) A rendkívüli közgyűlés összehívásának joga az 1886 : XXI. tcz. 46. §-a 2. be-