Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 131 üzletkezelésére, illetve átvétele, feldolgozása és értékesítésére szövetkezetet létesítenek, külön önálló jogi személy keletkezett s így tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezet tagjai milyen viszonyban állanak panaszló szövetkezethez, vagy milyen üzleteket kötnek a szövetkezettel, a panaszolt üzleti adó már azért is jogosan követelhető, mivel az iparról szóló 1884: XVII. tcz. 147. §-ának harmadik kikezdése értelmében a nem előlegező és hitelüzlettel foglalkozó szövetkezetek, ahová panaszló szövetkezet is tartozik, csak az esetben részesülnek adómentességben, ha ipartestületek által létesíttetnek. Minthogy pedig a már elől hivatkozott alapszabályok 4. §-a azt, hogy panaszló szövetkezetel ily ipartestület létesítette volna, megczáfolja, azt a körülményt pedig, hogy a panaszolt üzleti adóra nézve az 1875: XXIV. tcz. 2. §-ának b) pontjához képest más törvény alapján is lehetne igénye az adómentességre, panaszló szövetkezet nem is állítja s minthogy a most idézett tcz. 4. §-ának 6. pontja értelmében csak olyan összegek vonhatók le a nyers jövedelemből, amelyek értékcsökkenések pótlására alakított tartalékalapba helyeztetnek és így az építkezési, a fogat és iroda-felszerelési számlán történt és összesen 14,151 K 42 f.-t tevő leírások, miután ily értékcsökkenési tartalékalap javára nem fordíttattak, jogosan és helyesen lettek az adóalapnál számba véve, az alaptalannak bizonyult panasz figyelembe nem vétethetett. 109. Abban a kérdésben, hogy a község vagy város valamely adóköteles lakosa terhére rótt adó melyik községnél vagy városnál írassék elő, a község, illetőleg város felebbezést vagy panaszt érvényesíteni jogosítva nincs. (Közigazgatási bíróság 1909 okt. 21. 4188/909. P. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg végzett: A kir. kincstári képviselő panaszának annyiban helyet ad, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóságnak és a közigazgatási bizottságnak a jelen végzés fejezetében körülirt határozatait hatályon kivül helyezi s P. szabad királyi városnak az adóelőírás ellen és illetve a magyar királyi pénzügyigazgatóság végzése ellen benyújtott beadványát és illetve felebbezését hivatalból visszautasítja. Indokok : Nem szenvedhet kétséget, hogy az adókivetés jogosságának kérdése szükségképpen magában foglalja egyszer9*