Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

132 Közigazgatási Döntvénytár. smind az adókivetés helyének megállapítását is, oly módonT hogy tudniillik összerü esetben az a kérdés, hogy egy meg­határozott adóalanyra az adó mely helyen vettessék ki, nem a kivetés kérdésétől elszakítva, hanem a kivetés jogosságának álta­lános kérdésével kapcsolatban, abban benne rejlőleg és pedig a kivetés eszközlésére hivatott közeg, avagy hatóság által döntendő el, minek egyik elvitázhatatlan következménye az, hogy az adó­kivetés helye jogos voltának kérdésében kizárólag az adókivetés ellen szabály szerint megengedett jogorvoslati eljárás utján lehet jogorvoslattal élni. Ebből pedig szükségképen következik az is, hogy az adó­kivetés helyének jogossága tekintetében jogorvoslatnak benyújtá­sára másnak törvényes joga nem lehet, mint annak, akinek általában az adókivetés jogossága tekintetében törvényes alapon jogorvoslati igénye van. Az 1883:XL1V. tcz. 48. §-ába foglaltak­ból, valamint az ennek a) és b) pontjában foglalt rendelkezése­ket fentartó 1889: XXVIII. tcz. 13. §-ában foglaltakból egyene­sen következik, hogy a járadékadó kivetésének jogossága ellen, tehát az előbbiekben kifejtettek szerint ebben benne rejlőleg a kivetés helyének jogossága ellen is, a felebbezés joga maguknak az illető adóval megrovolt adózónak számára van biztosítva. Ez alól a különben is a dolog természetéből következő ál­talános elv alól a fennálló törvények s jelesen az 1883:XL1V. tcz. 27. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések csu­pán azt az egy kivételt ismerik, hogy a III. osztályú kereseti adónak kivetésénél az adókivető bizottság határozatának kihirde­tése alkalmával a m. kir. pénzügyigazgatón (m. kir. adófel­ügyelőn), illetve az érdekelt adóköteles ügyfelen kivül az ülésen jelenlevő adókötelesek bármelyikének megadják a jogot arra, hogy ha a bizottság által hozott végzés eredményében arány­talanságot vél bebizonyithatni az önmagára vagy másra kivetett adótételre nézve, élőszóval nyilatkozhassék az iránt, hogy kí­vánja-e az ügyét és ha igen, mely inditó okok alapján az adó­felszólamlási bizottság elé felebbezni? Nem szenved kétséget, hogy ez a különben is, kizárólag a III. oszt. kereseti adó kivetésére vonatkozó és kizárólag a hivat­kozott törvényrendelkezésben megszabott föltételek által korláto­zottan igénybe vehető intézkedés olyan kivételes intézkedést foglal magában, amely a fentebbiekben ismertetett általános szabályt nemcsak meg nem dönti, hanem annak bizonyításával, hogy a külön­leges eset helyfoghatóságára csakis külön törvényhozási intézkedés nyújthatott alapot, épen megerősíti. A csatolva levő tárgyiratok adatai igazolják, hogy a kérdés tárgyává tett járadékoknak adóalanyai, tudniillik a p—i székes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom