Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 73 vénybe vagy miniszteri rendeletbe ütköznék, vagy az állam érde­kének sérelmét tartalmazná, a törvényhatósági bizottsági határo­zatot érdemben megváltoztatta, a törvényhatóság önkormányzati jogsérelmet szenvedett, ezért a panasznak helyt adni s az 1907: LX. tcz. 16. §-a értelmében a miniszteri határozatot annál is in­kább meg kellett semmisíteni, mert ha a törvényhatósági bizott­ság határozata törvénybe vagy miniszteri rendeletbe ütköznék, avagy kimutatva lenne is az, hogy az állam érdekét tényleg sérti, az 1886 : XXI. tcz. 10. §-a értelmében a főispán fölterjesztése folytán, a miniszter a törvényhatósági bizottsági határozatot csak megsemmisítheti, s uj eljárást rendelhet el, s csakis ennek czélra nem vezetése esetén határozhat érdemlegesen, s így a törvény­hatósági bizottsági határozatnak megsemmisítése s ujabb eljárás elrendelése, s ennek czélra nem vezetése nélkül az érdemben határozat a törvény értelmében hozható nem volt. 63. A munkásbiztositó pénztárakat az ingatlanok szerzésére vonatkozó ügyleteikre az illetékmentesség nem illeti meg. (Lásd az 1907: XIX. tcz. 202. §-át.) (Közigazgatási bíróság 7401/908. P. sz.) 64. A zárgondnokot a zárlat tartama alatt a m. kir. pénzagg igazgatóság arra nem kötelezheti, hogy az ingatlant terhelő illetéket az ingatlan jövedelméből minden más követelést megelőzőleg fizesse ki. (Közigazgatási biróság 7133/908. P. sz.) 65. A budapesti országos gyűjtőfogház főfegyörei által illetményeikről kiállított nyugták bélyegmen­tesek. (Közigazgatási biróság 25.604/907. P. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom