Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

74 Közigazgatási Döntvénytár. miniszteri rendelettel nem ellenkezhetik, s igy csupán az lehetne a miniszteri határozatnak törvényes alapja, hogy a székhelyül F. községet megállapító törvényhatósági bizottsági határozat az állam érdekét sérti. A főispán, a miniszteri határozatnak alapjául szolgált fölterjesztésében nem hoz fel olyan körülményt, mi igazolná, hogy a határozat az állam érdekét sérti, sőt elismerve az alispáni s törvényhatósági bizottsági határozat indokaiban foglaltaknak a valóságát és alaposságát, arra az indokra fekteti a súlyt a székhelynek Zs. községbe helyezése mellett, hogy a három község közül ennek van legtöbb lakosa, s igy legtöbb joggal bir arra, miként ott legyen a székhely. Határozott javaslatot erre nézve sem tesz, hanem annak ad kifejezést, hogy csupán alkalmat akar adni arra, hogy a miniszter ebben az ügyben határozhasson. Továbbá a miniszteri határozatban az, hogy székhelyül F. községnek megállapítása állami érdeket sértene, kimutatva, vagy bizonyítva nincs. Sőt a m. kir. belügyminiszter 83,626/908. sz. fölvilágosító átiratában sem állítja, hogy a főispáni fölterjesztés folytán állami érdek sérelme megóvása indokából határozott volna, az ezen bíróság 5115/908. sz. megkeresésére pedig — melylyel a panasz a tehető nyilatkozat és észrevétel megtehetése végett vele közöltetett, 124,521/908. sz. átiratában kijelentette, miként előbbi átiratában előadottakon felül, a panaszra vonatkozólag előadni valója s észrevétele nincs, következőleg a miniszteri határozat csakis czélszerüségen alapul, illetőleg a miniszteri határozatnak döntő indoka a helyi közszolgálat, tehát a czélszerüség érdeke. A czélszerüség azonban az 1886 : XXI. tcz. 10. §-a értelmében nem szolgál törvényes indokul arra, hogy az érdekeltek felebbezése, vagy az idézett 10. §. 2. bekezdésében foglalt panasz beadása nélkül a miniszter a törvényhatósági bizottsági határozatot érdemileg felülvizsgálat alá vehesse, azt megsemmisíthesse, sőt érdemileg megváltoztassa. Az 1907 : LX. tczikk a törvényhatóságok jogkörének, mint elsőrendű állami jogi érdeknek a megóvására lett alkotva. Ennek, mint az indokolás is jelzi, egyik czélja az, hogy a miniszter kizárólag a főispán fölterjesztésére a törvényhatóság önkormányzati jogkörébe utalt minden ügyben diszkréczionális hatalmat ne gyakorolhasson, s az önkormányzat körébe tartozó kérdésekben pusztán a czélszerüség szempontjából érdemlegesen ne határozhasson, és éppen ebből a czélból biztosította az ily természetű kérdésekben a birói jogvédelmet, nem találván elegendőnek az 1886 : XXI. tcz. 19. § ában a képviselőházhoz intézett feliratban biztosított jogot. Ezek szerint azzal a m. kir. belügyminiszteri határozattal, mely anélkül, hogy a törvényhatósági bizottsági határozat tör-