Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 131 évre a közszükségleti alap javára az 1883: XV7. tcz. 9. és 13. §-ai alapján 5% vármegyei pótadó kivetését határozta el; és azt a pénzügyminiszterrel "egyetértőleg oly módosítással hagyta jóvá, hogy a megszavazott 5% pótadó helyett csak 3Va% pótadó kivetését engedélyezi, s azt is csak oly feltétel mellett, ha a vármegye a jegyzői alap javára 1908. évre kivetett 1%-os pótadó "szedését beszünteti és ezen alap fizetőképességének biztosításáról a 134,175/1907. számú rendeletében megjelölt módon gondoskodik ; mert a vármegye a miniszter jóváhagyásával a vármegyei tiszti nyugdijalapra 1908. évre már is lVa% pótadót vet ki és igy a törvényhozás külön felhatalmazása nélkül kivethető pótadóból a közszükségleti alap javára már csak 3Va% vehető igénybe. Miután továbbá a vármegye közönsége által kivetni szándékolt pótadó leszállítása következtében a közszükségleti alapról az 1908. évre szerkesztett s egyidejűleg tárgyalás alatt levő költségvetés megfelelő változtatást igényel, a bemutatott költségvetés felülvizsgálata alapján figyelmezteti a miniszter a vármegye közönségét a/,on változtatásokra, amelyek keresztülvitele mellett a közszükségleti alap szükséglete 372% pótadóban teljes fedezetet találna. Az alispán azon az alapon, hogy a miniszter ezen rendeletével a törvényhatósággal szemben hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, illetve törvényt sért, az 1907:LX. tcz. 7. §-a értelmében a főispán utján a belügyminiszterhez előterjesztést tett, kérve a rendeletnek a vármegye álláspontjának megfelelő megváltoztatását. Miután pedig a miniszter 87,514/1908. számú rendeletével az idézett 60,428/1908. számú rendeletét továbbra is fenntartotta, a törvényhatósági bizottság 1908. évi július hó 25-én 982. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy az idézett rendeletek ellen az 1896: XXVI. tcz. 38. §-ának második pontja és az 1907: LX. tcz. 1. §-a alapján a magyar királyi közigazgatási bírósághoz panaszszal él, s a panasz beadására az alispánt utasította. A panaszirat a vármegyére nézve sérelmeseknek jelöli meg a belügyminiszter 60,428/1908. és 87,514/1908. számú leirata ama rendelkezéseit, melyek szerint az 1883: XV. tcz. 9., illetve 13. §-ai alapján kivethető törvényhatósági pótadó százalékba a tiszti nyugdíjalapra kivetendő törvényhatósági pótadót is beszámította, továbbá amely szerint a közszükségleti alapra 372% pótadó kivetését is csak azon esetben engedélyezi, ha a törvényhatósági bizottság a jegyzői nyugdijalap hiányainak fedezéséről nem vármegyei pótadó kivetése, hanem a községekre kivetendő járulékok utján gondoskodik; s miután ezek a rendelkezések törvénybe, illetve törvényes szabályba ütköznek, azokat a vár9*