Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)
124 Közigazgatási Döntvénytár. a közönségnek olyan szándéka, mely a vonatkozó határozatban bármi okból kifejezésre nem jutott. A szóban levő ut — melyen a kihágás elkövettetett — nem tekinthető tehát községi közdűlő útnak, még pedig annál kevésbbé, mert az idézett községi képviselőtestületi határozatban a felvett községi közdűlő utak kezdőés végpontjai pontosan meg vannak állapítva, s igy minden kétséget kizárnak a tekintetben, hogy kiágazó utak is felvétettek volna az úthálózatba. E tényállás alapján foglalás esetén az előbbi állapot visszaállítása a közigazgatási hatóság feladatát képezi, önként értetvén, hogy aki a halárvonal megállapítás állal magát magánjogában sértve érzi, ez iránt a kir. járásbíróságnál kereshet jogorvoslatot. 114. A községi közúti hálózat kérdésében hozott két egybehangzó határozat elbírálásába a közigazgatási bizottság nem bocsátkozhatik s az ily ügyekben felülvizsgálati kérelem csak a kereskedelemügyi miniszterhez intézhető. A községi közút, mig ezen jellegét el nem veszíti, a községi közutak hálózatából ki nem hagyható. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1907. évi 86,214. sz) határozata.) Alispán ur avégből, hogy a p.-v—i h. é. vasút trebetei állomásához vezető hozzájáró ut terjedelme véglegesen megállapítható legyen, jelentésével elém terjesztette a közigazgatási bizottságnak harmadfokban hozott a törvényes határidőn belül fclebbezéssel meg nem támadott s ennélfogva szerinte jogerőre emelkedett határozatát, amelylyel T. község képviselőtestületének elsőfokban és alispánnak másodfokban hozott határozatai, illetve ezeknek az a rendelkezése, hogy T. község községi közdűlő közutai közül az ezen ulak hálózatára vonalközé kimutatásban 4. sz alatt «alsó határba vezető ut» ezimen szereplő s a törvényhatósági úttól a H. patakig terjedő útvonal kihagyandó — a másodfokú határozatnak az ellene közbevetett felebbezés alapján történt felülvizsgálata eredményeképpen — helybenhagyalott. A vonatkozó tárgyiratokat átvizsgálva, mindenekelőtt megállapítottam, hogy az alispán fentebb idézett határozatának a beadott felebbezés következtében a közigazgatási bizottság részéről harmadfokban történt felülvizsgálata az 1901: XX. tcz. 2. és 3. §-aiban foglalt halározmányokba ütközik. T. község képviselőtestületének idézett