Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

h'özigazyatási Döntvénytár. 128 számú elsőfokú közgyűlési határozata ugyanis alispán urnák már többizben hivatkozott másodfokú határozatával érdemben egybehangzó lévén, alispán urnák ezen határozata ellen az idézett tcz. 2. §-a értelmében felebbezésnek nem volt helye, hanem mint azt ugyanezen tcz. 3. §-a előírja, csakis felülvizsgálati kérelem volt intézhető ezen határozat ellen az illető miniszterhez, vagyis hozzám, azon az alapon, hogy a másodfokú hatóság nem volt illetékes, vagy határozata, vagy ennek alapjául szolgáló eljárása törvény, törvényes kormányrendeletet, vagy törvényes szabályrendeletet sért. Ehhez képest az alispán határozata ellen beadott felebbezés, annak daczára, hogy az helytelenül felebbezésnek és nem felülvizsgálati kére'emnek jelöltetett meg, felülvizsgálati kérelemnek lelt volna tekintendő s ennélfogva az a vonatkozó összes tárgyiratok kíséretében elém lett volna terjesztendő, annyival is inkább, mert ez a felebbezés tényleg bir a felülvizsgálati kérelemmel a törvény állal megállapított azon tényleges kellékével, hogy a másodfokú határozatot törvényes alap hiánya miatt támadja meg, illetve ezen az alapon keres az ellen jogorvoslatot. E helyett azonban szóban levő másodfokú határozatát — a beadott felebbezés, tulajdonképpen azonban felülvizsgálati kérelem következtében — a közigazgatási bizottság harmadfokú felülbirálata alá bocsátotta, a bizottság pedig abba tényleg bele is ment és az ügy érdemében harmadfokú határozatot is hozott, sőt ezen határozat formailag jogerőre is emelkedett. Ilyen körülmények között reám az a kötelesség hárul, hogy az idézett törvény rendelkezéseinek érvényt szerezzek, illetve, hogy a szóban levő ügy tárgyalását a törvényes mederbe tereljem. Ezen ! kötelességemből folyólag a közigazgatási bizottság idézett harmadfokú határozatát illetékesség hiányában megsemmisítem, s ennek folyományaképpen azt nem létezőnek tekintve, a másodfokú határozat ellen beadott felebbezést, mint amely a felülvizsgálati kérelem törvényes kellékeivel bir, a másodfokú határozat elleni jogorvoslat alapjául elfogadom. Ezen az alapon bírálva el a másodfokú határozatot, az az ellen beadott felülvizsgálati kérelemnek helyt adok, s ugy az első-, mint a másodfokú határozatokat, mint törvénybe ütközőket megsemmisítve, ujabb s a törvényes rendelkezéseknek megfelelő első-, illetve másodfokú határozat hozatalát rendelem el. Meg kellett semmisítenem az első- és másodfokú határozatokat azért, mert az ezen határozatokkal a községi közdűlő közutak hálózatából kihagyatni rendelt útvonal a kihagyás elrendelésének időpontjában már azzal a jelleggel bírt, amilyen jelleget az 1890:1. tcz. 4. §-ának 5. pontja a községi (közdűlő) utakra nézve elbir, amennyiben ebben az időben a szóban levő útvonalnak az a ren-