Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 117 106. Mily alapelvek veendők figyelembe a legelőrendtartások tárgyalása és megalkotása alkalmával ? (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1907. évi 87,849. sz. határozata.) T. vármegye alispánjának. A legelőrendtartások megalkotása tárgyában kelt felterjesztésében foglaltak kapcsán útbaigazításul az alábbiakat közlöm: 1. Oly községekben, hol nyomásos gazdálkodás mellett a közbirtokosságnak osztatlan közös legelője is van, amennyiben mindkét érdekeltség azonos, nincs törvényes akadálya, sőt szükséges is, hogy a közbirtokosság legelőrendtartásában a közlegelő használatán kívül a nyomásos legeltetési területek (ugar, tarló, rét) mikénti használata is egyöntetűen szabályoztassék oly esetben, azonban ha a közlegelőnek más a tulajdoni érdekeltsége, mint a nyomásba eső területekének, vagy ha a kettő közül valamelyik érdekeltség nem hajlandó a legeltetés egységes szabályozását ellogadni, akkor a hatóságnak meg kell ugyan kísérelnie, hogy az érdekelteket az egyes szabályozás czélszerüsége felől meggyőzzék, de ha az nem sikerül, a legeltetés mindkét érdekeltségre külön-külön szabályozandó. 2. A legelőrendtartást mindenkor a birtokossági közgyűlésnek kell megállapítani, akár szervezkedett a birtokosság, akár nem. A községi képviselőtestület a legelőrendtartás megalkotására ideiglenesen csak akkor bir a 37,900/897. sz. földm. min. körrendelet IV. pontja alapján illetékességgel, ha a szabályszerűen meghirdetett birtokossági közgyűlésre az érdekelteknek jogosultságarány szerinti legalább Vio-ed része össze nem jön, vagy ba a birlokosság a legelőrendtartást ismételt felhívásra megalkotni vonakodik. A 66.052/905. sz. itteni rendelet csak a felmerült esetben jelölte meg a fenti körrendelet alapján a községi képviselőtestület ideiglenes illetékességét, de elvileg azt meg nem állapitolta, hogy mindenült ahol a közlegelőben érdekelt birtokosság szervezve nincs, a községi képviselőtestület állapítja meg a legelőrendtartás!, mert ez utóbbi ellenkeznék az 1904: XII. tcz. 6. §-ával. A községi képviselőtestület, midőn az 1894: XII. tcz. 21. §-ában felsorolt kérdésekben jogosítva van határozni, a birtokossági közgyűlésnek reá átruházott hatáskörét gyakorolja és pedig azon korlátok közölt, melyeket a birtokossági' közgyűlés a törvény 6. §-a alapján megalkotott legelőrendlartás értelmében a képviselőtestület számára megszab. Téves tehát azon nézet, mintha tekintve a törvény 6., 7. és 21. §-ainak rendelkezését,