Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. fötómivelésügyi miniszter árakkal egyetértőkig T. vármegye közieazgalási tózottságáhoa intézett leiratában már tisztázva lett az. hogy a szolgalommal terhelt erdőkben a használatra jogosultak állal a hatóságilag jóváhagyott üzemtervek ellenére gyakorolt használatok feltétlenül erdei kihágásnak tekintendők s az e részben fennálló szabályok szerint büntetendők. Ennélfogva felhívom, miszerint intézkedjék az iránt, hogy a bejelentett kihágási esetek jövőre a fentebb előadottak figyelembevételével biráltassanak el és hogv azok az iratokban vázolt eddigi késedelmes eljárás helyett az 1879: XXXI. tcz. 151. S-a és az 1881. évi 35,839. belügyminiszteri ügyrendtariás 7. §-a értelmében soron kívül s legfeljebb ,-!0 napon belül tárgyaltassanak. r>2. Az önálló pék-kisiparosok munkaszüneti időben ipari munkát maguk végezhetnek lakásukon és a lakással kapcsolatos műhelyben, feltéve, hogy iparukat állandóan segédek, tanonczok és segédmunkások alkalmazása nélkül gyakorolják. A rendesen üzleti segédszemélyzettel biró pékiparosok azonban munkaszüneti napokon saját személyükben sem dolgozhatnak. (A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 4405. sz. határozata.) S. város közönségének M. N. ellen vasárnapi munkaszünet be nem tartása miatt az 1891 : XIII. tcz. 6. §-a alapján folyamatba telt kihágási ügy \ádlolt felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A város tanácsának 1906. évi 370. kfh. szám alatt, a rendőrkapitányi elsőfokú Ítélet részbeni megváltoztatásával hozott másodfokú büntető Ítélete helybenhagyatik az indokolás azon helyesbítésével, hogy az 1891 : XIII. tcz. 3. §-ának b) pontja s a kereskedelemügyi miniszter ur által 1903. évi 28,559. sz. alatt kibocsátott rendelet IV. pontja szerint azon önálló kisiparosok, akik maguk és pedig segédeik és tanonczaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak, munkaszüneti napokon ipari munkát végezhetnek, a pékiparosokra is vonatkozik, feltéve, hogy ezek iparukat állandóan segédek, tanonczok és segédmunkások alkalmazása nélkül gyakorolják, mert az idézett törvény és rendelet szóban levő pontjában emiitett dakás» fogalma alatt nem csupán szorosan vett lakszobák, hanem a lakással közvetlen kapcsolatban levő helyiségek is értendők, amelyek mühelvi czélokra használtainak.