Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

fii Kö % iga zg a t ási Döntvény tár. A rendesen üzleti segédszemélyzet, (akár csak egy tanoncz) igénybevételével dolgozó iparosok azonban azáltal, hogy munkaszüneti idő alatt üzleti segédszemélyzetük igénybevétele nélkül ipari munkát lakásukon maguk végeznek, a rendeletben emiitett kisiparosokká nem válnak, mihez képest az idézett törvényi és rendeleti határozmány nem is jogosítja őket fel arra, hogy munkaszüneti napokon, habár csak saját személyükben is, ipari munkát végezzenek. 53. Italmérési helyiségnek, az étel és ital elárusitására szolgáló eszközöknek tisztátalan állapotban tartása nem a közegészségügyi törvénybe, hanem az 1899. évi 78,543. számú belügyminiszteri rendeleibe ütköző kihágást képez. (A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 6595. sz. határozata.) M. vármegye közönségének. K. J., mint a «K. J. és P. M.á téglagyár-czég beltagja ellen 1. a gyár tulajdonát képező kanlinhelyiségek tisztátlan állapotában tartása, 2. az ételek és italok elárusitására szolgáló eszközöknek piszkos és egészségtelen állapotban tartása, 3. engedély nélküli építkezés miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1905. évi 16,532. sz. alatt M. város rendőrkapitánya elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete az eljárási költségek megállapítására vonatkozó rendelkezésében helybenhagyatik, az első- és másodsorban emiitett kihágásra vonatkozó részében megváltoztattatok s tekintettel arra, hogy azon mulasztás, miszerint az italmérési helyiség s az étel, valamint ital kezelésére szolgáló eszközök tisztátlan állapotban tartattak, az 1899. évi -78,549. sz. belügyminiszteri rendelet 12. §-a szerint minősülő kihágást képez, vádlott a szabályrendelet ezen szakaszába ütköző kihágásban mondatik ki vétkesnek s emiatt ugyanezen szakasz alapján 50 K pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 3 napi elzárással büntettetik. Az építkezési kihágásra vonatkozó része az Ítéletnek ellenben az elsőfokú Ítélet, valamint az eljárás vonatkozó részével együtt feloldatik s uj eljárás, valamint uj elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el, mert vádlott tagadásával szemben nem állapíttatott meg az, hogy az engedéh nélküli építkezés tulajdonképpen miben állott, mikor követtetett el ? A tárgyalás erre nézve csakis vádlott kihallgatására szorítkozott, tehát a bizonyító eljárás úgyszólván mellőztetett.