Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

62 Közigazgatási Döntvénytár. zése a Kbtk. 45. §-ában statuált kihágás egyik főczélja. A jelen esetben azonban, amikor a feljelentés tétetett, panaszlott az ügyvédségről való lemaradását csak kérelmezte; de az közhírré később létetett s végleg a ((Budapesti Közlöny)) hivatalos lapján való közzététellel fejezte be; ha tehát panaszlott czimtábláját az ügy végbefejezéséig kifüggesztve hagyta is, anélkül, hogy ügyködött volna, ami más elbírálás alá tartozik, ezzel az elmarasztalás alapjául vett §-ba ütköző kihágást ezen időközben még el nem követte. A tényállás tehát ekként tisztázandó. A fentiek természetesen nem érintik dr. A. Henriknek abbeli jogát, hogy az ((ügyvédi)) czimet - bár jelző nélkül oly vonatkozásban használhassa, melyben az a tudományos képzettség, a minősítés meghatározásának értelmét foglalja magában, mint pl. könyvön, szakértekezésen, tudományos vagy szaktanácskozáson stb. 51. Szolgalommal terhelt erdőkben a használatra jogosultak által a hatóságilag jóváhagyott üzemtervek ellenére gyakorolt használatok erdei kihágásoknak tekintendők. (A m. kir. belügyminiszter 1906. évi 88,224. sz. határozata.) Sz. vármegye közigazgatási bizottságának. A g—i volt úrbéresek által az ottani kincstári erdőkben elkövetett erdei kihágások ügyében kelt felterjesztése csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett értesítem, hogy a másodfokú erdei kihágási bíróságnak azon ítélete, mely szerint az elsőfokú ítélet helybenhagyásával R. Tamás és társai g—i lakosokat a nekik tulajdonított erdei kihágás vádja és jogkövetkezményeinek terhe alól felmentette, nemkülönben a d—i járás főszolgabírójának, mint elsőfokú erdei kihágási bíróságnak hozott azon végzése, melylyel a d—i kir. erdőgondnokság által több g—i lakos, úrbéres jogutód ellen erdei kihágás miatt tett panaszjelentést érdemleges eljárás nélkül visszaküldte, törvényellenes, mert a belügyi, földmivelésügyi, igazságügyi és pénzügyi miniszterek által 346/1893. I. M. szám alatt kiadott rendelet 58. szakaszának végső bekezdése tételesen és parancsolólag rendeli, hogy az erdőtörvény (1879: XXXI. tcz.) 17. és 24. szakaszainak az üzemtervekre vonatkozó intézkedései az ideiglenes birtokállapot fentartásánál figyelembe veendők és így az erdőhasználat is csak érvényben levő üzemtervek szerint mehet végbe; mert továbbá egy felmerült hasonló konkrét eset. alkalmából folytatott tárgyalások eredményéhez képest hivatali elődöm által az akkori igazságügyi és