Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

60 Közigazgatási Döntvénytár. totl bizottsági közgyűlésében 4027/252 jk. sz. a. hozott véghatározalának 3-ik pontjában kimondotta, hogy az 1900. évi 22,244 874. sz. véghatározatát, melylyel elhatározta, hogy a közgyűlési terem falába fekete márvány táblát illeszt s abba bevéseti mindazok nevét, akik a volt kormánytól a nemzeti ellenállás letörésére megbízást vállaltak, vagy a kormány által kiküldötteknek segédkezet nyújtottak, azon módosítással tartja fenn, hogy a márványtáblát, melyre a királyi biztos beiktatásán megjelentek nevei lesznek bevésendők, nem a közgyűlési teremben, hanem a lépcsőházban helyezi el. Véghatározatának ezt a részét felebbezése következtében felülvizsgálván, azt megváltoztatom és a márványtábla felállításának mellőzését rendelem el a következő indokokból: A vármegye közönsége ezen határozata szerint egyes tagjaival szemben, azoknak külön megbélyegzése és pellengérre állítása által kívánja a késő nemzedék okulására is megörökíteni azt a lesújtó Ítéletet, amelylyel a nemzet alkotmányos közérzülete sújtotta mindazokat, kik a volt kormány ellen folytatott alkotmányvédő küzdelem idején a törvény és alkotmányellenes irányzat szolgálatába szegődtek. Ezt a határozatot tehát egy büntető jellegű, még pedig ujabb büntető jogrendszerünk által már kiküszöbölt becsületbüntetés jellegével bíró oly megtorló intézkedést jelent az illetőkkel szemben, amelynek a ténykörülményeknek és beszámiíhatóság mértékének gondosabb mérlegelése nélkül elhatározott alkalmazása nemcsak az általános osztó igazság kívánalmai szempontjából eshetik kifogás a!á, de külömben sem állhal hivatásában a törvényhatóságnak. Mert bár, mint minden más erkölcsi testületnek, ugy a törvényhatóság bizottságának is kétségleien jogát képezi, hogy saját tagjai eljárását bírálata körébe vonja, azonban büntető hatalommal, büntetőjogi hatáskörrel felettük — az 1886: XXL tcz. 54. §-ában említett széksértési eseteket kivéve — nem rendelkezik. Már pedig egyik sarkalatos alapelve alkotmányos jogrendünknek, hogy minden cselekmény csak a törvényben kijelölt hatóság által, az arra előirt eljárás szabályai szerint és csakis a törvény által rendelt módon sújtható büntetéssel. A büntető hatáskör és büntetések törvényszerűsége tekintetében megkívántató feltételek hiánya tehát megfosztja a felebbezett határozattal czélbavelt megtorló intézkedést egy jogszerüleg alkalmazásba vehető büntető rendelkezés jellegétől s a végrehajtás során a megtorlás ezen módja egy puszta sértő cselekmény jeJlegét vehetné fel. Minthogy pedig ennek bekövetkeztétől a törvényhatóságot megóvni kívánom, mindezekre való tekintettel a vármegye közönségének hazafias intencziókból eredő s a jogos megtorlás czélzatával hozott, de az előre bocsátottak szempontjából érdemileg kifogásolható feleb-