Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

46 Közigazgatási Dönténytár. (Közigazgatási bíróság 1906 május 29. 5677/1907. P. sz,) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A közigazgatást biróság a panaszlót az illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok : Az illeték a feloldás folytán hozott Ítélet ellen a közbevetett felebbezéstől a szoros értelemben vett felebbezési bélyegilleték mellőzésével, ivbélyeg, felzeti és mellékleti bélyeg czimén van előirva. Panaszlót az illeték megfizetésének kötelezettsége alól fel kellett menteni. Mert az 1894 : XXVI. tcz. 21. §. ?>. p.-nak 2. bek.-ben foglalt annak a rendelkezésnek, hogy ha az alsóbb biróság Ítélete a biróság helytelen eljárása miatt feloldatott s uj eljái'ás folytán ujabb felebbezés szüksége merült fel, az a fél, ki egy izben a felebbezési bélyeget felragasztotta, erre való hivatkozással azt ujabban leróni nem tartozik, — jogalapja és vezéreszméje az, hogy a féltől nem követelhető oly bélyegilleték, amelyre a bíróságnak helytelen eljárása szolgáltatott alkalmat; az e §-ban említett felebbezési bélyeg alatt tehát a felebbezési beadványtól különben járó egész bélyegilletéket kell érteni, mert a törvény rendelkezésének jogi indoka a beadvány egész bélyegilletékére áll; mert a biróság helytelen eljárása nélkül ujabb felebbezési beadványnak s így ujabb bélyegilleték lerovásának szüksége egyáltalán nem merült volna fel. Az a felfogás tehát, amely ily esetben a felebbviteli beadvány bélyegilletékének egy részét ivbélyeg, felzet vagy mellékleti bélyeg czimén fentartandónak véli, ellentétben áll a törvény szellemével. 37. Kereskedőknek saját pereikhez csatolt számlái csak mellékleti bélyeg alá esnek. (Közigazgatási biróság 1906 május 25. 6185/1906. P. sz. a.) A kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak részben helyet ad. Indokok: Az e biróság részéről 16023/1905. P. sz. alatt elrendelt bizonyítási eljárás során bekivánt bírói iratokból kitetszik, hogy panaszos a hivatalos leletnek tárgyát képező számlát nem a megrendelő félnek részére, hanem a perhez való csatolás végett készítette el s azt tényleg az 1904. évi június hó 28-án felvett tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolta be. Tekintve, hogy az illetéki díjjegyzéknek a kiszabási iraton, nemkülönben a panaszolt határozatban is hivatkazott 84. tétel B. 2. pontja a bélyegkötelezettséget azokra a számlákra nézve állapítja meg, melyeket kereskedők vagy iparüzők egymás között, vagy más személyek részére állítanak ki s hogy ennek folytán csak azok a számlák.