Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. 4;> A megtartott tárgyalás adatai és a kihallgatott tanuk vallomása azt mutatják, hogy a panaszló H. Mór az ingatlan megvételekor tudta, hogy annak igénybevételére a folyamodó «D. Ig. Fia Lajos» czég már jogot szerzett; az ellenkezőt, jelesül, hogy ezt nem tudta volna, a panaszló panasziratában nem is állítja. E mellett a panaszló egyáltalán nem mutatott ki olyan magánjogi érdeket, mely az ingatlannak akár közönséges, akár valamely rendkívüli czéíra való "használat végett történt megszerzését és az értéket többszörösen meghaladó" vételár megadását indokolná. Nyilvánvaló tehát, hogy a panaszló, aki az E. Erdőipar részvénytársaság igazgatója, kizárólag abból a czélból szerezte meg az ingatlant, hogy az üzleti verseny tekintetében a folyamodó czégnek akadályt állítson, ekkép a folyamodó czéget és közvetve esetleg a közönséget is károsítsa. Az üzleti verseny akadályozása czéljából kötött ilyen ügylet pedig, annak következtében, hogy az ügylet nem valamely jogos magánérdeket szolgál, hanem nyil\ánvalóvá vált ezélja a károkozás, e czélját illetően bírói oltalomban nem részesülhet akkor, midőn a más által már korábban megszerzett és a későbbi szerző által tudva volt joggal jön öszszeütközésbe. Nem hivatkozhatik sikerrel e tekintetben a panaszló arra sem, hogy ő tekintettel arra, hogy a folyamodó czég joga bekebelezve nem volt, a tér haszonélvezetének a telekkönyv szerint korlátlan és kizárólagos jogát szerezte meg. Igaz ugyan, hogy a telekkönyv az ingatlanokra vonatkozó jogok nyilvánkönyve s aki ebben bízva, jogot szerzett, nem károsodhatik. Azonban a telekkönyvben való bizalomról csak akkor lehet szó, ha a jogos szerző nem tud a telekkönyben fel nem tüntetett arról a korábbi jogállapotról, melybe az ő későbbi jogszerzése ütközik. Ellenben ha erről tud, s az a jogállapot olyan, amely mellett az ő később szerzett joga birói oltalomban nem részesülhet: akkor pusztán a telekkönyvi állás alapján sem illeti meg őt ez az oltalom. Mindebből következik, hogy a panaszló vétele nem hiusítja meg a folyamodó czég korábban szerzett jogának érvényesülését és ezért a panaszbeli kérelemnek helyet adni nem lehet, 36. Az 189Í. évi XXVI. törvényczikk 21. §. III. pontjának utolsó bekezdésében adott kedvezmény nem csupán magára a felebbezési bélyegre, hanem az uj felebbezésnek iv, felzet és mellékleti bélyegére is kiterjed.