Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. hogy az igazolás legalább két egyén eskü alatti vallomása alap­ján eszközölhető. Ily ügyekben tehát a közigazgatási hatóság az eskü kivételére fel van jogosítva. Fegyelmi ügyekben a tanuk megesketése rendszerint mellőzendő, de szükség esetén meg van engedve. (1886 : XXIII. tcz. 3. §. s egyéb szabályzatok). Anya­könyvezési ügyekben az eskü alatti kihallgatásra, az anyakönyve­zésre vonatkozó jogszabályok irányadók. Törvényesitési ügyekben az utóházasságot kötött egyének eskü alatti kihallgatásának tör­vényszerűsége kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur van hivatva határozni. Mindazon ügyekben, melyekben a köz­igazgatási hatóság eskü kivételére fel van jogosítva, annak kivé­telét az illető egyén tartózkodási helyére illetékes hatóság utján is eszközölheti. A város tanácsa tehát az eskü kivételére feljogo­sított hatóságok szóbanforgó megkeresésének eleget tenni köteles. 22. Hét éven felüli gyermekek tartásköltségeinek ki­utalása. (A belügyminiszternek 58917/1906. sz. a. sz—i állami gyermekmenhely igazgató főorvosához intézett rendelete.) K. M. elhagyott gyermeknek W.-ben történt gondozásáért felmerült költ­ségek az országos betegápolási alapból nem fizethetők ki, mert a gyermek a gondozás idejében hetedik életévét már betöltötte. A hét éven felüli gyermekek tartásköltségei csak azon esetben előlegeztetnek az országos betegápolási alapból, ha a költségek a gyermeknek az állami gyermekmenhely kötelékében történt gondozása idejében merültek fel. Minden egyéb esetben külföldi vagy hazai hatóságok is követeléseiket közvetlenül az illetőségi községgel szemben érvényesítsék. 23. Az ügy érdemében is végső fokon határozni hivatott hatóság által a felfolyamodás visszautasí­tása iránt hozott végzés ellen felébb vitelnek helye nincs. (A belügyminiszternek 57933/1906. sz. a. Sz. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) A harmadfokú*

Next

/
Oldalképek
Tartalom