Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

76 Közigazgatási Döntvénytár. pontja szerint abban az esetben, ha a vevő a hátralékos 7000 K vételár bármely részletét az esedékesség napjától számított 15 nap alatt ki nem fizetné, a vevő a megvett ingatlant az eladónak visszabocsátani tartozik. A szerződés tehát bontó feltételhez volt kötve. A bontó feltételhez kötött szerződés a bontófeltétel bekövetkeztével megszűnik s a szerződés tárgya a felek minden akaratnyilvánítása nélkül az átruházóra visszaszáll. A szerződés tárgyának visszabocsátása nem egyéb, mint a bontófeltétel bekövetkezte folytán keletkezett kötelezettség teljesítése. Az ily oknál fogva megtörtént visszabocsátás felől kiállított nyilatkozat tehát nem átruházáshoz való jogot állapit meg s azért nem is vagyont átruházó szerződés, hanem pusztán azt bizonyító okirat, hogy a szerződő felek a bontófeltétel beállta folytán keletkezett kölcsönös igényeikre nézve egymást kielégítették. Az ily nyilatkozattól nem vagyonátruházási, hanem csupán 1 K állandó okirati illeték jár az illetéki díjjegyzék 10. tétele alapján. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1 K illeték a visszabocsátó nyilatkozaton lerovatott, továbbá, hogy e nyilatkozattól járó illeték tekintetében a fent előadottak szerint az a kérdés, vájjon a felbontófeltétel melleit kötött szerződéstől járó illeték visszatérithető-e vagy sem ? <löntő nem lehet; végre tekintettel arra is, hogy a bontó feltétel mellett kötött szerződés alapján a telekkönyvi átírás meg nem történt s igy a panaszos javára a szerződés megszűnése folytán a tulajdonjog be nem jegyeztetett: a panasznak helyet adni s a panaszost a terhére előirt illeték alól felmenteni kellett. 64. A kereseti és viszonkereseti követelés érdemében hozott ítélet ellen mindkét rendbeli követelésre vonatkozólag benyújtott felebbezési bélyeg a kereseti és viszonkereseti követelés együttes értékétől rovandó le. (Közigazgatási bíróság 1906 május 1 1. 18,983/1905. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak részben helyet ad s panaszost a fejezetben körülirt illetékből 80 K-nak megfizetésére kötelezi, egyébként a panaszt elutasítja. Indokok: A csatolva levő bírósági iratokból kitetszik, hogy a p—i ágostai hitvallású evangélikus egyház felügyelője az 1901. évi deczember hó 9. napján. 1901. Sp. I. 651/1. számba iktatott sommás keresetében K. V. p—i lakost, mint a p—i ágostai