Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. idő után kelt határozata ellen irányul, bírói hatáskör hiánya miatt vissza kellett utasítani. 62. A székesfővárosi engedelmi dij állandó tételben kivetett különleges tartozás, mely nem az alany egységére, hanem a tárgyak különbségére van fekteive és meg nem osztható. (Közigazgatási biróság 1906 július 10. 2695/1906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: A panasz tárgyát az engedelmi dij leszállítása képezi. Alapja pedig az : hogy miután a panaszlók a székesfőváros pesti részének 2008. és 10,438—10,496. számú telekkönyvi betétében 1973—1973/1—00 helyrajzi szám alatt fölvett 00 darab ingatlan Vio részét szerezték meg, e 00 darab ingatlan szerzése után minden egyes esetben kivetett engedelmi dij is Vio részére szálliltassék le, mert e 00 birlokrész eredetileg, egy birtoktest volt. Miután azonban a megszerzett és átírt ingatlanrészek, az ügyiratok szerint 00 különálló s külön-külön betétbe vezetett s külön helyrajzi számmal ellátott jószágtestnek részei, az engedelmi dij pedig minden egyes ingatlan átírása után egész összegében — s nem aránylagosan fölosztva — esedékes: a leszállításra vonatkozó kérelemnek annyival kevésbé lehetett helyt adni, mert az engedelmi díj állandó tételben kivetett különleges tartozás s igy megosztásának nincs jogos alapja és mert e díj nem az alany egységére, hanem a tárgyak különbségére van fekte Ke. 63. Az olyan nyilatkozat alapján, amelylyel a vevő az általa bontó feltétellel megvett ingatlant a feltétel bekövetkezése folytán az eladónak visszaboesátja. vagyonátruházási illeték nem követelhető. (Közigazgatási biróság 1900 május 29. 4341/1900. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itéll: A panasznak helyt ad s a panaszost a terhére előirt illeték alól felmenti. indokok: Az 1905. évi május hó 13-án kelt szerződés 4.