Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 151 Mindezekből okszerűen következik, hogy a törvény 258. §rában meghatározott bűncselekmények abban az esetben, ha a lopott dolog értéke vagy az okozott kár összege a 100 pengős értékhatárt meghaladja és a cselekmény valamely bűntett vagy vétség tényálladéki elemeit .kimeríti, nem erdei kihágásnak, hanem a súlyosabb rendelkezés alá eső vétségnek, illetve bűntettnek minősülnek. Az idézett törvénycikk 281. §-a értelmében pedig csak az erdei kihágás elbírálása tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe. A törvény 262. §-a azt írja elő, hogy a 258. §-ban meghatározott cselekmények esetében milyen irányelvek alapján állapítandó meg a lopott dolog értéke, illetőleg az okozott kár összege. Az utóbbi — a 262. §-ban foglaltak szerint — azonos a 273. és 274., illetőleg a 265. §. értelmében, a sértett részére megállapítandó kártérítéssel. A 275. §. pedig a jogtalan legeltetéssel elkövetett büntetendő cselekmény fennforgása esetében á. sértettet megillető kártérítés összegének (a valóságos kárösszegnek, vagyis a közvetlen és közvetett kár együttes összegének) megállapítása tekintetében tartalmaz rendelkezéseket. A magyar királyi erdőhivatal ebben az utóbb megjelölt §-ban foglalt rendelkezéseknek alapul vételével jelölte meg az adott esetben, hogy a sértettet megillető kártérítés, tehát — az előbbiek szerint — a hatáskör kérdésében döntő „okozott kár összege": 367, illetve 520 pengő. Minthogy pedig ezek az összegek a 100 pengős értékhatárt meghaladják, a terheltek által elkövetett cselekmények — a fentebb kifejtettek értelmében — nem az 1935. évi IV. t.-c. rendelkezései alá (tehát a közigazgatási hatóság, elé) tartozó erdei kihágások, hanem az 1878, évi V. t.-c. 421. §-a alapján elbírálandó bűncselekmények, amely bűncselekmények tekintetében az eljárás az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. §-a,' valamint a 18. §. I. 1. pontja értelmében a rendes bíróság elé tartozik. Következőleg ebben az ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendelkező rész szerint a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1943. márc. 29. — 1942. Hb. 141.) Azonos: 1943. Hb. 2., 3., 4., 54., 102., 110., 111., 113., 118., 120., 135., 136., 203., 204.