Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 123 jára behajtott követelésnek az arra illetékes hatóság útján történt jogérvényes megállapítása tárgyában hozott határozata ellen (102. §. (3) bek.) panasznak van helye a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz. Ezekből a törvényes rendelkezésekből kitűnőleg a róm. kat. egyházi adóztatás, nevezetesen az egyházi adók (egyházi iskolaadó) egyéni kivetésével kapcsolatosan kétféle jogorvoslati rendszer van megállapítva. Az egyéni kivetés jogossága és mérve tekintetében mutatkozó jogsérelmek elbírálása a róm. kat. egyház autonóm jogkörébe tartozik, végsó'fokban, azonban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt a hozzá intézhető felülvizsgálati kérelem elbírálása során. A kivetés jogossága és mérve tekintetében felmerült jogviták tehát közigazgatási útra vannak utalva. Abban a kérdésben azonban, hogy az egyházi adót az arra illetékes hatóság jogérvényesen állapította-e meg, a K. K. H. Ö. fent idézett 104. §. 4. h) pontjában foglalt rendelkezés •értelmében végsőfokban a Közigazgatási Bíróság jogsegélye van biztosítva. Ezekszerint a Közigazgatási Bíróság azt a kérdést hivatott eldönteni, hogy a jogosság és a mérv tekintetében közigazgatási úton megállapított követelést a jogszabály szerint arra illetékes hatóság jogérvényesen állapította-e^ meg, vagyis, hogy az egyházi adó közadók módjára való behajthatóságának lehetősége fennáll-e vagy sem. A most említett jogalap és jogérvényesség fogalom meghatározás a jogalap tekintetében felhozott kifogás gyakorlati érvényesítése esetén azonban csaknem teljesen fedik egymást. Nevezetesen a jogalap (jogosság) körüli kérdések gyakorlatilag rendszerint mint jogérvényességi kifogások jelentkeznek. így az adott esetben a jogvita tárgyául szolgáló abban a kérdésben, vájjon a kaposszekcsői róm. kat. egyházközség jogosult volt-e a szóbanforgó hitbizományi ingatlanok után E. Pál terhére egyházi iskolaadót kivetni vagy seiw, az utóbbi által előterjesztett az a kifogás, hogy a kaposszekcsői egyházközséget ez a jog azért nem illette meg, mert az ingatlanok az egyházközség területén kívül esnek, lényegileg a jogalap kérdéséhez áll közel, azonban az adó érvényesítése (közadók módjára behajtása) során nincs törvényes akadálya annak, hogy az adókivetést sérelmező E. Pál élhessen azzal a kifogással,