Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 93 zott szerződésük nem volt s így az ügy a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A felek ebben az intézkedésben megnyugodtak s így az említett határozat jogerőssé vált. K. Pál ezután a m-i kir. járásbíróságnál fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmet terjesztett elő és Sz. Pált 15 q csöves tengeri és 850 kéve levelescsutka kiadására kérte kötelezni. K. Pál kérvényében azt adta elő, hogy Sz. Páltól 7 és fél katasztrális hold földet vállalt részmüvelésre negyedébe. A tengeritermés 180 q volt, továbbá 2550 kéve levelescsutka termett. Sz, Pál neki csak 45 q tengerit adott ki, már pedig a legkisebb munkabéreket szabályozó s időközben életbelépett rendelet értelmében neki a termésnek egyharmad része jár, tehát ő nevezettől különbözetként 15 q csöves tengerit, továbbá — mivel levelescsutkát egyáltalán nem kapott — 850 kéve levelescsutkát igényelhet. Sz. Pál a 21/1941. szám alatt kibocsátott fizetési meghagyás ellen beadott ellentmondásában azzal védekezett, hogy ő K. Pált írásbeli szerződéssel az 1940. március hó 1. napjától október hó l-ig tanyásbéresnek fogadta fel s munkakörét, valamint az ezért járó bérét szerződés szabálxozta. K. Pál a munkaviszony tartama alatt a szerződésben megállapított munkákat csak részben és hiányosan végezte el s így még neki van vele szemben kárigénye. Különben is a nevezett szolgálati viszonya az 1940. évi október hó 1. napján megszűnt, az általa hivatkozott s a legkisebb gazdasági munkabérek megállapítása tárgyában kibocsátott kormányrendelet pedig csak az 1940. évi december hó 8. napján lépett életbe. A m-i kir. járásbíróság által az ellentmondás folytán az 1941. évi január hó 28. napjára kitűzött tárgyaláson Sz. Pál bemutatta a köztük létrejött írásos megállapodást. Ennek tartalma szerint K. Pál mint tanyásbéres a fentebb már említett időtartam alatt 8 q búza, 20 kg szalonna, 65 pengő és 10 kg só, valamint 4 malactartás, mint bér ellenében köteles volt a szerződésben részletesen körülírt gazdasági munkákat elvégezni. K. Pál a szerződés tartalmi valóságát nem kifogásolta, ellenben előadta, hogy a részművelésre vállalt tengeri-megmunkálás túlterjed a szerződésben megjelölt munkákon s az cselédi munkának nem tekinthető. Egyúttal keresetét — jog-