Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK •11 ügy elbírálása a most nevezett bíróság hatásköre és illetékes­sége alá tartozik. A tiszai középjárás főszolgabírójának ez a határozata jogorvoslat elmaradása folytán jogerőre emelkedett. A törökszentmiklósi kir. járáshíróság 2652/1941. szám alatt az iratokat visszaküldte a tiszai középjárás főszolga­bírájának azzal az értesítéssel, hogy az ügyben az eljárást már megszüntette, mert az igény elbírálása polgári perútra nem tartozik. A tiszai középjárás főszolgahírája ezután az ügyre vo­natkozó iratokat a felmerült nemleges hatásköri összeütközés elintézése végett felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. III. Ebben az ügyben a tiszai középjárás főszolgahírája, mint közigazgatási hatóság és a törökszentmiklósi kir. já­rásbíróság mint rendes bíróság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri összeütközés esete merült fel, mert mind a közigaz­gatási hatóság, mind a rendes bíróság, melyek közül egyik­nek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre jog­erősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tar­tozik. A Hatásköri Bíróság ezt a nemleges hatásköri összeüt­közést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításá­val szüntette meg a következő okokból. Az irányadó tényállás szerint kk. V. Lajos gazdasági cselédje volt ifj. C. Istvánnak. Kiskorú V. Lajos azonban igényét nem erre a szerződéses jogviszonyra alapította. Nevezett ugyanis mind a rendes bíróság, mind a közigazga­tási hatóság előtt azt adta elő, hogy cselédi minőségében tel­jesített szolgálatain felül vasár- és ünnepnapokon napszám­munkát vállalt ifj. C. Istvánnál. Ennek a munkájának pénz­beli ellenértékét követelte mindkét hatóság előtt azzal, hogy ennek a napszám munkának elvégzését gazdájának kifejezett kívánságára napi 4 pengő napszámbér ellenében vállalta. Az 1907 :XLV. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezés a gazdasági cselédi minőség megállapíthatása szempontjából — egyéb feltételek mellett — azt is meg­kívánja, hogy a munkavállaló a munkaadó gazdaságában személyes és folytonos szolgálatokat teljesítsen bérért. Ebből a törvényes rendelkezésből következik ugyan hogy a gazdasági cselédnek a munkaerejét és munkaidejét

Next

/
Oldalképek
Tartalom