Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

180 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ugyanazon törvényi szabályozás keretén belül van kizárva. Ez lényegében a bíráskodásnak a végreliajtó hatalomtól való elválasztását biztosítja, de nem érinti a törvényhozó hatalomnak azt a jogát, hogy az államhatalom két ágazata közti ügyeknek újabb beosztását ne létesíthesse. Más a helyzet ugyanis akkor, ha a törvényhozó hatalom egy későbbi törvényes rendelkezése folytán az előzően bírói hatáskörbe tartozott ügyet később a közigazgatási hatóság eljárási körébe utalta. Ebben az esetben az alkotmányjogi elv sérelméről nem lehet szó akkor, ha a közigazgatási hatóság, a most már — törvényes rendelkezés folytán — ügykörébe tartozó ügyben eljár. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tervbe vett megszüntetése után nem is volna bírói fórum, amely az ellenkező jogi álláspont elfogadása esetén egyáltalán eljárhatna. A Hatásköri Bíróság állandó joggyakorlata értelmében a hatáskör elbírálása szempontjából nem a beadvány elnevezése, hanem annak tartalma a döntő. Az újrafelvételi kérelemnek nevezett beadvány pedig tartalma szerint nem újrafelvétel, hanem új kérelem, amelyet a bírói alapeljárásban nem is szereplő fél adott be, érdemben tévedés és megtévesztés, címén támadva a jogerős határozatot. A juttatást kimondó ítélet nemcsak az eljárásban tényleg szerepelt felek közt teremt jogi rendet, mert elvileg az eljárásban érdekelt lehet mindenki, aki juttatási kérelem előterjesztésére jogosult. Az ítélet nem is előbb létezett jogigényt ismer el, minthogy a földreform vezető elve, hogy jogigénye a juttatáshoz az igénylésre feljogosítottak körébe tartozó egyesnek nincs. , Mégis — a most felhozottakra is figyelemmel és eltekintve attól, högy a fennállott és jelenleg érvényben lévő törvényes rendelkezések az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtti eljárásban az újrafelvétel (perújítás) lehetőségét nem ismerik, — az általános perjogi szabály érteimében a perújítás (újrafelvétel) — az adott esetre vonatkoztatva is — ügyfél-azonosságot kíván. Vagyis a vonatkozó eljárás csak ugyanazon felek között folyhat le, akik az alapeljárásban részt vettek. Ha pedig a magát perújítónak (újrafelvétellel élőnek) nevezett személy az alapeljárásban félként nem szerepelt, sem pedig ilyen félnek nem jogutódja, a perújítást (újrafelvételi kérelmet) az eljárásra