Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 181 hatáskörrel bíró hatóság új keresetként (új kérelemként) bírálja el. Nincs is adat arra, hogy E. község legeltetési társulata érdekeltként részt vett volna abban a bírói eljárásban, amelynek során az Országos Földbirtokrendező Bíróság K. Jánosnak juttatta a szóbanforgó ingatlant. Ezt a folyamodó sem állította. Sőt az adatok arra látszanak mutatni, hogy a sertéslegeltetési társulat az Országos Földbirtokrendező Bíróság megtámadott határozatának hozatala után évekkel alakult. Ennekfolytán a legeltetési társulat által újrafelvételi kérelemnek nevezett beadvány a valóságban juttatás iránti új kérelmet tartalmazó beadvány és ennek elintézésére az 1931 : XXXV. t.-c.-nek fentebb már ismertetett rendelkezéseire figyelemmel a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága hivatott. A jelen üggyel nem hozható vonatkozásba a m. kir. igazságügyminiszternek, a m. kir. földmívelésügyi miniszter megkeresésére adott 58.946/1939. L M. II/b< számú véleményében említett P. V. 3349/1936. számú kúriai ítéletben lefektetett álláspont. Ugyanis adott esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság által történt juttatásnak oly időben előterjesztett beadvánnyal való megtámadásáról van szó, amely időben az ügy — későbbi rendelkezés folytán — már ki volt véve az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatásköréből. A m. kir. Kúria pedig a felhívott ítéletében azzal indokolta döntését, hogy — törvényes akadály híjján — az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megválthatóság és a megváltás kérdésében az 1928 : XLI. t.-c. hatálybalépte előtt hozott határozatát — felmerült vita folytán — később értelmezheti s az értelmezés kérdésében határozatot is hozhat. Az ügy érdemére tartozik és a hatáskör kérdésében elbírálás tárgyát nem alkotja az a további kérdés, hogy a jogerős határozattal szemben új kérelemnek van-e helye és mennyiben. Különösen pedig az, hogy harmadik személy az alapeljárás szabálytalansága, tévedés, illetőleg megtévesztés címén felléphet-e, tehát, hogy a határozat jogereje meddig terjed ki, mi a határa és mily esetben szűnik meg. Mindezeknélfogva ebben az ügyben a m. kir. földmívelésügyi miniszter, mint közigazgatási hatóság és az Országos Földbirtokrendező Bíróság mint az 1928 : XLÍI1. t.-c.