Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG] HATÁROZATOK A Szervezet 43. §-a értelmében ki óraadó tanerők rátermettségüknek négyévi tanítássá!] történt igazolása után alkalmaztatásuk megerősítéséi kérhetik s a miniszter által való megerősítés esetén az időközi választások alól mentesek. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bírósághoz bejelentő átirata szerint az óraadó tanító működésének kezdetén fogadalmat tesz. Az iratokból megállapítható tényállás szerint B. Béla nyug. igazgatótanító és D. József az ózdi róm. kat. iskola igazgatója, mint óradíjas tanítók az ózdi községi iparostanonciskolánál működtek. Az iparostanonciskola az 1922 : XII. t.-c. 112. §-a értelmében a község részéről felállított községi tanintézet, melyet a község az említett t.-c. rendelkezései folytán a területén lévő iparostanoncok továbbképzése, tehát a községnek törvényből folyó szakoktatási feladata, az állam részéről a községre hárított nép- (szak-) oktatási kötelezettsége folytán köteles fenntartani. Az ózdi községi iparos-tanonciskolánál alkalmazott B. Béla és D, József tanítók tehát, akik a községnek az előbb említett törvényből folyó szakoktatási (közérdeket szolgáló) feladatkörében a község eme működésének gyakorlati megvalósítói, az iparostanonciskolai oktatás funkcionáriusai, a köztük és a község között — a fent részletesen idézett szabályok értelmében — létesült és előzetes fogadalomtételt is megkívánó közjogi alkalmaztatási viszony folytán a község alkalmazottjának tekintendők. Ezt a közjogi alkalmaztatási viszonyt nem zárja ki az a körülmény, hogy nevezettek egyike nyug. igazgatótanító és a másik az ózdi róm. kat. iskolánál tanítói (igazgató-tanítói) tisztet tölt be. S ezzel kapcsolatban a Hatásköri Bíróság megemlíti, hogy nem teheti magáévá a m. kir. Közigazgatási Bíróság 217/1934. K. számú ítéletében kifejezésre juttatott azt a jogi álláspontot, hogy a felekezeti iskolai tanító a mellékhivatásából folyó díjazásával kapcsolatban a mellékhivatás munkaadójával szemben igényelt külön járandóságot abból az okból nem érvényesítheti közigazgatási bírósági panasz útján, mert főhivatása (felekezeti tanítói működése) után