Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XV. kötet 1940-1941 (Budapest, 1942)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 23 sét helyesen csak úgy lehet magyarázni és értelmezni, hog> az kizárólag az állandóan alkalmazott bírósági szakértőkre vonatkozik. E törvényszakaszhoz fűzött miniszteri indokolás "ugyanis — előrebocsátva, hogy a hivatkozott szakasz a szabályozás teljessége érdekében a törvény szerkezetébe iktatja az egyes jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek elrendelik az 1871 : VIII. t.-c, valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok alkalmazását — a szakértőkre vonatkozólag kimondja, hogy a szakértőknek e szakasz körébe sorolása megfelel annak az alapgondolatnak, amely az 1871 : VIII. t.-c. 2. §-a 1. bekezdésének f) pontjában jut kifejezésre. Az 1871 : VIII. t.-c. 2. § 1. bekezdésének f) pontja pedig „a bíróságoknál állandóan alkalmazott szakértődről rendelkezik. Hangsúlyozza a miniszteri indokolás azt is, hogy semmiféle szempont nem szól amellett, hogy a 4. §-ban felsorolt személyek tekintetében ezidőszerint hatályos fegyelmi bíráskodás rendjén változtatás történjék. Tehát nem indokolt az, hogy az a kör, amelyet a fegyelmi bíráskodás szempontjából a javaslat 4. §-a meghatároz, kibővíttessék. Az a közvetlen és szoros viszony ugyanis, amely a hivatással járó kötelességek teljesítésének biztosítása szempontjából a felügyeleti jog és fegyelmi jog között fennáll és amelynek értelmében a fegyelmi jog voltaképen a felügyeleti jog betetőzéseként tekinthető, azt indokolja, hogy az igazságügyi szervezetre alapított fegyelmi bíráskodás köre ne terjesztessék ki olyan szervezetekre, amelyeket a főfelügyeleti jog szervezeti egysége nem fűz hozzá az igazságszolgáltatás szervezetéhez. A miniszteri indokolásnak ezekből a részeiből következik, hogy a törvényhozó maga sem akarta kiterjeszteni a fegyelmi eljárást a nem állandóan alkalmazott szakértőkre, illetőleg olyan személyekre, akikre a főfelügyeleti eljárás az igazságügyi szervezettel való hivatali kapcsolat hiányában nem terjed ki. Támogatja ezt a jogi álláspontot a törvénynek az a rendelkezése (32. §), amely szerint a fegyelmi eljárást mindig felügyeleti vizsgálat előzi meg. A fegyelmi eljárás és ezzel kapcsolatos felügyeleti eljárás pedig minden kétséget kizáróan bizonyos függő viszonyt, függő helyzetet kíván meg.