Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

90 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK kir. Közigazgatási Bíróság között nemleges hatásköri Összeütközés — amelyről a jelen esetben egyedül lehet szó — az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában foglalt rendelkezésekhez képest csak akkor merül fel, ha az említett hatóságok a hatáskörüket olyan ügyben, illetőleg olyan vitás kérdésben tagadják meg, amelynek az elbírálása egyikük hatásköréhez tartozik. Általános hatásköri jogszabály, hogy a magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az esetben nem tartoznak rendes bírói útra, ha van, olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket, vagy ezek bizonyos csoportját kifejezetten akár a közigazgatási hatóság hatáskörébe, akár valamely külön bíróság hatáskörébe utalja. Nem kétséges, hogy P. László által érvényesített követelés magánjogi jogviszonyból, közelebbről: szolgálati jogviszonyból eredő igény. Erre tekintettel pedig, hogy ennek az igénynek az elbírálása az eljárt hatóságok egyikének hatáskörébe tartozzék, szükséges, hogy P. László követelése gazdasági (külső), illetőleg házi (belső) cselédbérnek legyen minősíthető. Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy a szolgálat fejében követelt díjazás cselédbér-e, nem az a döntő, hogy a fél a szolgálatot cselédszolgálatnak minősítve, cselédbér címén érvényesíti az igényét, hanem az, hogy a szolgálat tényleg olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, amilyen viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd közötti jogviszonynak. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról alkotott 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos tennivalók teljesítéséből áll. A m. kir. Közigazgatási Bíróság tényként állapította meg, hogy P. László K. Sándor szentesi kereskedő kereskedelmi üzlete körében az áruknak kocsin házhoz szállítására