Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 33 e törvény által szabályozott ügyekben szükségessé váló hatósági eljárás — ideértve a kihágási ügyekbén való büntetőbíráskodást és az egyénenkint, figyelemmel az 1933 : V. t.-c, 12. §-ára, a 100 pengői meg nem haladó kárköveteléseket is — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, Az idéV zett törvénycikknek az L933 : V. t.-c. 12. §-ávál módosított 63. §-a pedig kimondja, hogy egyénenkint 100 pengőt meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik s ezek a törvénykezési rendtartás szabályai szerint járnak el. Ezekre a törvényes rendelkezésekre tekintettel — gazdasági cselédeknek a gazda ellen támasztott igényeiről lévén szó —, a hatásköri kérdés vizsgálatánál elsősorban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az érvényesített igény bérkövetelésnek vagy kártérítési követelésnek minősül-e. Ezt a kérdést a Hatásköri Bíróság az utóbbi értelemben döntötte el a következők alapján. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint az olyan követelés, amely a kár tényleges felmerültének esetén kívül, avagy annak fenn- vagy fenn nem forgásától függetlenül érvényesíthető, nem valóságos kárkövetelés. Viszont az olyan igény, amely tényleges kár felmerültének igazolásától függ, valódi kártérítési követelés. Az irányadó tényállás szerint Gy. István és társai annak a terméskülönbségnek a megtérítését igényelték, amely szegődményes földjeik hozama és az urasági földek hozama között annakfolytán állott elő, hogy tudatosan, tiltakozásuk ellenére rossz földben kapták meg a cselédszerződés szerint őket illető szegődményes földjeiket. Ez az igény a nevezetteket egyedül a szolgálati szerződésükből kifolyólag szükségképen nem illeti, hanem csak munkaadójuk jogellenes cselekményével összefüggésben az őket ért tényleges vagyoni hátrány alapján. A nevezetteknek ez a. követelése a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata értelmében tehát — a helyes jogi minősítés szerint — kifejezetten kártérítési követelés, mert az igény tényleges vagyoni hátrány (kár) felmerültének igazolásától függ. Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. o