Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
34 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Erre tekintettel pedig a fentidézett 1907 : XLV. t.-cnek az 1933 : V. t.-c. 12. §-ával módosított 62. és 63. kiérteimében a nevezetteknek, mint gazdasági cselédeknek kárkövetelései elbírálására aszerint, amint a kárkövetelés 100 pengőt meghalad, illetőleg 100 pengőnél nem több, a rendes bíróság, illetőleg a közigazgatási hatóság hivatott. A kifejtettek folytán tehát K. István és S. László követelésének elbírálása, miután az általuk egyénenkint érvényesített igény meghaladja a 100 pengőt, a rendes bíróság; K. János és G. József követelésének elbírálása pedig, miután egyénenkint érvényesített kárigényük 100 pengőn alul van, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Mindezeknél fogva ebben az ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1939. okt. 9. — 1939. Hb. 31.) V. ö. XII. kötet 33., 36. sorsz., XIII. 33., 34. sorsz. 15. Gazdasági cseléd kártérítési követelése elbocsátólevél, illetőleg kon vencióslevél kiadásának elmulasztása miatt. H. B. Ebben az ügyben a z.-i kir. járásbíróság és a z.-i járás főszolgabírája között felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. N. Ferenc, úgy a rendes bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt, annak a vagyoni hátránynak a megtérítését kérte, melyet azáltal szenvedett, hogy munkaadója a szolgálati viszony megszüntetése alkalmával — jogellenesen — sem elbocsátólevelet, sem konvenciólevelet nem adott és ezek hiányában megfelelően elhelyezkedni nem tudott. N. Ferenc követelése tehát — a helyes jogi minősítés szerint — kifejezetten kártérítési követelés, mert a munkaadójának jogellenes cselekményére (mulasztására) van alapítva és az igény, tényleges vagyoni hátrány (kár) felmerültének igazolásától függ. Az 1907 : XLV. t.-c. 62., illetőleg 63. §-a értelmében a gazda és a gazdasági cseléd között a szolgálati szerződési