Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

370 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Ezt a nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíró­ság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A feljelentésben foglalt előadás szerint Os. Gábor a kincs­tári illeték behajtása céljából lakásán zálogolni volt T. Zoltán kirendelt végrehajtónak a községi irodában azt mondta, hogy „portámat beszennyezte és ha még egyszer oda jön, ki fogom rúgni". A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XL. t.-c. 1. §-a értelmében a büntetőtörvénykönyvben előforduló „köz­igazgatási hatóság" elnevezés alatt a bírói hatóságok kivételé­vel minden állami, akár polgári, akár katonai hatóságot és minden törvényhatósági és községi hatóságot kell érteni. Erre tekintettel és figyelemmel az 1886 : XXII. törvény­cikkre, valamint a 600/1927. M. E. számú rendelet 43. §-ára a kincstári illeték behajtása végett kirendelt végrehajtót — amennyiben hivatalos hatáskörében jár el — közigazgatási hatósági közegnek kell tekinteni. Az 1897 : XXXIV. t.-c. (Bpélt.) 19. §-ának 2. pontjában foglalt hatásköri rendelkezés szerint az 1879 : XL. t.-c. (Kbtk.) 46. §-ában meghatározott kihágások elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, amennyiben azokat közigazga­tási hatóság, hivatalnok, vagy közeg ellen követték el. Abban az esetben tehát, ha a feljelentett cselekmény a Kbtk. 46. §-a szerint minősülne, úgy annak elbírálása a köz­igazgatási hatóság hatáskörébe tartoznék. A Kbtk. 46. §-ában meghatározott hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatóság hivatalnokát, vagy közegét hivatalos eljárásban sértő, vagyis oly kifejezé­sekkel illeti, amelyek durvaságok, vagy illetlenségek ugyan, de egyúttal nem becstelenítők, lealacsonyítok, vagy meg­szégyenítők, mert az utóbbi esetben a becsületsértés vétségé­nek alkotó elemei is fennforognak. Az 1914 : XLI. t.-c. 2. §-a szerint ugyanis becsületsértés vétségét követi el az, aki más ellen becstelenítő, lealacsonyító, vagy megszégyenítő kifejezést használ, vagy pedig ilyen cse­lekményt követ el. Becsületsértés tehát minden olyan kifejezés használata és minden olyan cselekmény véghezvitele, amely valaki irányában a közfelfogás szerint a megvetésnek, vagy*

Next

/
Oldalképek
Tartalom