Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 371 kisebbítésnek kifejezésére, te-hát meggyalázására, megszégyenítésére, vagy lealacsonyítására alkalmas. A hatöságsértés kihágását pedig, amennyiben az elkövetett ilyen cselekmény egyúttal a becsületsértés vétségét is megvalósítja, az állandó bírói gyakorlat szerint az utóbbi bűncselekmény magába olvasztja. A feljelentésben foglalt „beszennyezte" és „kirúgom" kifejezések alkalmasak lehetnek annak lealacsonyítására és megszégyenítésére, akivel szemben használtattak. Ezeknek a kifejezéseknek használata tehát megvalósítani látszik az 1914 : XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének bűncselekményét. Minthogy pedig az 1914 : XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsrétés vétségének elbírálását az 1897 : XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 6. pontja a kir. járásbíróságnak, vagyis a rendes bíróságnak a hatáskörébe utalja, a felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen — kizárólag a hatáskör kérdésére vonatkozó — határozata a rendes bíróságot nem gátolja abban, hogy arra az esetre, ha bármely ok miatt a becsületsértés vétségét megállapíthatónak nem találná, a megtartott tárgyalás alapján, az 1896 : XXXIII. t.-c. (Bp.) 22. §-ában foglalt rendelkezés értelmében szélesebb hatáskörénél fogva a feljelentésben foglalt cselekményt, mint a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágást is a saját hatáskörében elbírálhassa. (1937. nov. 15. — 1937. Hb. 17.) 24*