Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

28 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 11. Hatásköri összeütközés rendőri büntetőbíróság és kir. ügyészség között. Közigazgatási hatóság és bíróság fogalma hatásköri bíráskodás szempontjából. Az 1907 : LXI. t.-c. 1. és 7. §-ának és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ának egybevetett értelme szerint az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint igazodik. H. B. A jelen ügyben eljárt Sz. vármegye t.-i járásának főszolgabírája, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság bíráskodást gyakorol ugyan, de a közigazgatás szervezetébe tartozik és így mind az 1907 : LXI. t.-c., mind az 1928 : XLIIT. t.-c. szempontjából közigazgatási hatóság. Az 1907 : LXI. t.-C, 1. és 7. §-ának és különösen az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. ós 3. §-ának egybevetett értelme szerint ugyanis az a kérdés, vájjon valamely hatóság közigazgatási hatóság vagy bíróság-e, nem ügykörének, hanem szervezetének természete szerint ingadozik. A fentieknek megfelelően a kir. ügyészség — tekintve a bíróságokétól különböző szervezetét — szintén nem bíróság. A jelen esetben tehát a hatásköri ellentét olyan két hatóság között merült fel, amelyek közül az 1907 : LXI. t.-c. és az 1928 : XLIII. t.-c. értelmében egyik sem bíróság. Az 1907: LXI. t.-c. 1. és 7., valamint az 1928 : XLIII. t.-c. 1., 2. és 3. §-ailioz képest azonban a Hatásköri Bíróság csak olyan hatásköri összeütközések elintézésére van hivatva, amelyek egyfelől bírói hatóság, másfelől közigazgatási hatóság között, vagy pedig amelyek különböző bírói hatóságok között merülnek fel. Következőleg a Hatásköri Bíróság nem járhat el, ha az egymással hatásköri ellentétbe kerülő hatóságok közül egyik sem bíróság. Mindezeknél fogva a döntést mellőzve, az iratokat a felterjesztő hatósághoz kellett visszaküldeni. (1938. jün. 27. — 1938. Hb. 28.)