Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

296 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK határozat azért is, mert nem talált olyan méltánylást érdemlő körülményt, mely indokolttá tette volna a felfüggesztés tartamára megállapított ellátási díja összegének a felemelését, valamint sérelmes, mert a m. kir. belügyminiszterhez intézett kérelmére sem közli a határozat, hogy milyen törvény vagy rendelet alapján nem folyósítják visszatartott illetményeit. A fegyelmi eljárás ellene lefolytatva nem volt, büntetve szintén nem volt és költség az ügyében nem merülhetett fel. Illetménye visszatartása tehát reá nézve büntetés. A m. kir. Közigazgatási Bíróság 1937. évi január hó 26! napján 453/1937. K. szám alatt hozott végzésével a panaszt az 1929 : XXX. t.-c. 55. §-ának 1. és 2. bekezdései, valamint a 41/1930. B. M. eln. számú rendelet 35. bekezdése értelmében Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánjának küldötte meg azzal a felhívással, hogy amennyiben a panaszt elkéscs okából vissza nem utasítja, azt mellékleteivel együtt az 1936 : XXVI. t.-c. 100. §-a és a 21.973/1896. M. E. számú rendelet értelmében felvilágosító jelentés kíséretében terjessze vissza. Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánja a panaszt a hozzá érkezett iratok alapján 1937. évi január hó 30. napján 2783/1937. szám alatt hozott véghatározatával mint elkésettet elutasította. Az alispán ezt a véghatározatát azzal indokolta, hogy T. András a 31.916/1936. számú vcghatározatot 1936. évi december hó 24. napján vette át. A posta útján közvetlenül benyújtott panasza pedig 1937. évi január hó 23. napján érkezett a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz. A 62.000/1926. B. M. számú körrendelet 12. §-ának 4. bekezdése szerint az alispánnak az illetmény megállapítása tárgyában hozott határozata ellen a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt lehet a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz panasszal élni. Erre tekintettel pedig a panasz elkésetten adatott be. Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék alispánjának ez ellen a véghatározata ellen T. András felfolyamodással élt. a m. kir. belügyminiszterhez. Felfolyamodásában ismét hangoztatta, hogy sérelmesnek tartja az alispán korábbi 31.916/1936. K. számú véghatározatát, mert az nem közli, hogy mely törvény, illetőleg rendelet alapján nem fizetik ki visszatartott illetményeit. Majd meg-