Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

284 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK cikk 7. § 1. bekezdésének 2. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Ezt a — részleges — hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A törvényhatósági útkaparók az 1890 :1. t.-c. rendelkezései, továbbá az 1923 : XXX. t.-c.-ben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 92.600/1923. K. M. számú rendelet folytán hozott szabályrendeletek intézkedései értelmében törvényhatósági alkalmazottak. Az 1896 : XXVI. t.-c. 45. §-a értelmében közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye a törvényhatósági tisztviselők s más alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése ügyében, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra, vagy, hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket. Az irányadó tényállás szerint S. András vagylagosan „megfelelő javadalmazás" megadása iránit is terjesztett elő kérelmet, tehát kifejezetten illetményre irányuló igényt is érvényesített. Az ilyen igény tekintetében pedig az idézett törvényhely szerint közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköre megállapításának nem szolgálhat akadályul a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatásköri kifogásában felhozott az a körülmény, hogy S. András szolgálati jogviszonyát tekintve, a törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 92.600/1923. K. M. számú rendelet folytán Heves vármegye törvényhatósági bizottsága által alkotott és jóváhagyott 700/kgy. 6144/a. 1929. számú — a jelen ügyben irányadó — szabályrendelet szerint a kisegítő szolgákkal esik egy tekintet alá. A kisegítő szolgák pedig, saját hibájuk miatti elbocsátásuk esetén a 3000/1927. M. E. számú rendelet 14. pontjának 9. bekezdése értelmében illetményre vagy ellátásra semmiféle igényt nem támaszthatnak. Ez a rendelkezés ugyanis nem a hatáskör kérdésére vonatkozó, hanem az ügy érdemére tartozó anyagi jogszabály, amelynek alkalmazása éppen erre tekintettel nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy erdemére tartozik. A ha-