Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 261 miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személy­nél vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása iránt igénykeresetnek vagyis rendes bírói útnak nincs helye. E szabály alól kivételnek, azaz igénykereset indításának csak az 59. § 2. bekezdésében felsorolt esetekben van helye. Amennyiben a pénzügyi hatóságok köztartozás miatt foganatosított végrehajtási eljárás során esetleg más lakását tekintik a közadós lakásának és ezekben a helyiségekben jogosulatlanul foglalást eszközölnek, úgy a végrehajtási el­járásnak olyan törvény-, illetőleg szabályellenessége forog fenn, amely miatt nem igénykereset indításának, hanem a K. K.H.Ö. 98. §-a, 101. §-ának 2. a) pontja értelmében kizá­rólag a közigazgatási hatóság, a 104. § b) pontja értelmében pedig a végső fokban a Közigazgatási Bíróság előtti eljárás­nak lehet helye. Ennek megfelelően rendelkezik a K. K. H. Ö. 59. §-ának 5. bekezdéséhez fűzött utasítás 7. pontja akként, hogy „ha az igénylő azt vitatja, hogy a foglalás nem az adózó, hanem másnak a hátralékért egyetemlegesen fizetésre nem kötele­zett egyénnek a lakásán, illetőleg üzlethelyiségében, műhelyé­ben, irodájában stb. történt, ebben az esetben a kérelem nem a jelen § alapján bírálandó el, hanem azt mint a végrehaj­tási eljárás elleni panaszt a 46. § 2. bekezdése értelmében el­bírálás végett a m. kir. adóhivatalnak kell kiadni." A jelen ügyben az igénylő a lefoglalt ingóságok zár alól feloldását úgy a közigazgatási hatóság, mint a rendes bíróság előtt azon az alapon kérte, hogy a végrehajtást nem a hátra­lékos lakásán foganatosították és hogy az ingóságok az ő saját kizárólagos tulajdonában állanak. A közigazgatási hatóság határozatában foglalt jogerős megállapítás szerint a végrehajtás a hátralékos lakásában történt. A közigazgatási hatóságnak ez a megállapítása azonban a kifejtettek értelmében csakis a végrehajtási el­járás szabályellenessége miatt emelt panasz keretében bírál­ható el. A tulajdonjogra alapított kérelem feletti döntés pedig a fentiek értelmében nem a rendes bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom