Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

170 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK téglagyár megteríteni köteles. Megjegyezte a kir. járásbíróság ítéletének kimondásában, hogy a 4600/1933. M. E. számú rendelet alapján a gőztéglagyár által 1933. évi július hó 21. napján eszközölt havi 200 pengős illetménycsökkentést V. Kálmán kárigénye tekintetében ebben az ügyben figyelembe venni nem lehetett. A felhívott rendelet 26. §-a kifejezetten kimondja, hogy a rendelet intézkedései milyen nem tényleges alkalmazottakkal szemben és minő illetményekre alkalmazhatók. Ezek között azonban nincsenek felsorolva azok, akik a szerződés jogellenes megszüntetése miatt a felmondási időre járó illetményen felül kárigényt támasztanak. A kir. járásbíróságnak ez ellen az ítélete ellen a gőztéglagyár fellebbezéssel élt. A győri kir. törvényszék 1934. évi szeptember 28. napján Pf. 2332/1934/9. szám alatt hozott ítéletében a fellebbezésnek részben helyet adott, a gőztéglagyárat csak 1492 pengő 50 fillér megfizetésére kötelezte és V. Kálmánt ezt meghaladó keresetével elutasította. A kir. törvényszék ezt az ítéletét azzal indokolta, hogy a gőztéglagyár V. Kálmán járandóságait a 4600/1933. M. E. számú rendelet 26. §-a alapján 1933. évi július hó 21. napján havi 200 pengővel csökkentette. A gőztéglagyárnak ezt az intézkedését a hivatkozott rendelethely alapján a kárigény kiszámítása szempontjából joghatályosnak kell tekinteni, noha V. Kálmán azonnali hatályú kilépése folytán közte és a göztéglagyár között a tényleges szolgálati jogviszony már előbb megszűnt. Erre tekintettel pedig a javadalmazások közötti különbözet csak havi 248 pengő 75 fillér. A keresetben érvényesített hat hónapra tehát összesen 1492 pengő 50 fillér. Ezt követőieg 1935. évi augusztus hó 5. napján a tatai kir. járásbíróság előtt P. 1575/1935. szám alatt V. Kálmán újabb keresetet indított a gőztéglagyár ellen. Keresetében előadta a már ismertetett tényállást és előadta, hogy a győri kir. törvényszék fent említett jogerős ítélete után a gőztéglagyár per nélkül minden hónapban megfizette a törvényszék által megállapított különbözetet annak a 200 pengőnek a kivételével, melyet a törvénszék a 4600/1933. M. E. számú rendelet alapján fizetésleszállítás címén a különbözetből levonhatónak mondott ki. Ezt a 200 pengőt azonban a