Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 143 Itt jegyzi meg a Hatásköri Bíróság, hogy a jelen ügyben a m. kir. államvasutak nyugdíj intézeti bizottsága nem csupán, mint a m. kir. államvasutak egyik szerve, hanem egyúttal, mint a m. kir. államvasúti alkalmazottak nyugellátási ügyeiben a 7200/1925. M. E. számú rendelet 89. pontja értelmében bizonyos igazgatási hatalomkört gyakorló szerv, vagyis tágabb értelemben, mint közigazgatási hatóság járt el. A m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt özv. G. Károlyné a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az ellen a határozata ellen élt panasszal, amellyel részére nyugdíj helyett kegydíj állapíttatott meg. A m. kir. államvasutak nyugdíjintézeti bizottságához intézett beadványában nevezett — annak vitatása mellett, hogy tévesen vétetett fel a kegydíjasok közé, mert ő az itthoni nyugdíjasokkal tartozik egy csoportba — a következő kérelmet terjesztette elő: „A nagy tekintetű Nyugdíj intézeti Bizottságtól tehát én nyugdíjjogosultságom megállapítását kérem 1931. január hó 1-től kezdődő hatállyal, mert az fennáll, s mai napig sincs olyan törvény vagy törvényes felhatalmazáson alapuló1 rendelet, mely szerzett és törvényen alapuló jogot nem létezőnek tekintene." Kétségtelen tehát, hogy özv. Gr. Károlyné a m. kir. államvasutak nyugdíjintézeti bizottságánál kifejezetten nyugdíjigényt érvényesített, nem pedig — amint erre a m. kir. államvasutak igazgatósága és a m. kir. államvasutak nyugdíjintézeti bizottsága együttes nyilatkozatukban hivatkoznak — kegydíjának felemelését kérte. A rendes bíróság előtt pedig özv. G. Károlyné a követelését — kártérítés jogcímén — arra alapította, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága és nyugdíjintézeti bizottsága vele szemben nem alkalmazták a helyes törvényes rendelkezéseket, illetőleg azokat tévesen akarják alkalmazni, ennek következtében pedig lényeges kárt szenvedett. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1—5. pontjában felsorolt mindennemű hatásköri összeütközésnek elengedhetetlen előfeltétele az ügyazonosság. Az ügy azonosság pedig a feleknek a vitás jognak és az eljárás tárgyának azonosságát tételezi fel, amely feltételeknek együttesen kell fennforogniok.