Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 131 A hatásköri összeütközési bejelentés adatai és az iratok tartalma alapján kétségtelen, hogy a szóbanforgó ügyben kizárólag az 1907 :LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1. pontja alá alá tartozó hatásköri összeütközés esetéről lehetne szó. E törvényhely alá tartozó hatásköri összeütközés akkor merül fel, ha az ott szembeállított hatóságok ugyanabban az ügyben tagadják meg a hatáskörüket, amely ügy az egyiküknek a hatáskörébe tartozik. A szóbanforgó és úgy a m. kir. Közigazgatási Bíróság, mint a rendes bíróság előtt kártérítésnek nevezett 'követelésként érvényesített ennek az igénynek az elbírálása azonban nem tartozik sem a m. kir. Közigazgatási Bíróság, sem a rendes bíróság hatáskörébe. Általános érvényű jogszabály, hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál az érvényesített igénynek nem a fél általi minősítése, hanem a kereset (panasz) alapjául előadott tényálláson és a jogviszony tárgyi természetén alapuló minősítése az irányadó. Állandó hatásköri szabály az is, hogy a közjogi jogviszonyból felmerülő vitás kérdések csak abban az esetben érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok érvényesítését kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. A magyar közjogban és közigazgatási jogban kialakult és a Hatásköri Bíróság által is állandóan követett jogelvek szerint az állami alkalmazottak — akik közé a m. kir. honvédség nyugállományú tisztjei is tartoznak — szolgálati jogviszonya nem magánjogi, hanem közjogi jogviszony. Ebből pedig következik, hogy az állami alkalmazottaknak a közjogi természetű alkalmaztatási viszonyukból folyóan az állammal szemben támasztható igénye közjogi jellegű. Ekként a rendfokozattól, mint valamely állami szolgálati állás megkülönböztető megjelölésétől megfosztás miattt kárpótlásként támasztott igény is közjogi igény. Ahhoz, hogy az állami alkalmazottaknak a közszolgálati viszonyával összefüggésben az állam ellen támasztott kártérítési igénye magánjogi természetű is legyen, s ennélfogva elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozzék, az állandó bírói gyakorlat szerint szükséges, hogy az ne pusztán a köz9*