Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 121 A minőség alatt a felek az iratokból kitűnöleg a termények nemét értették. Az 1898:11. t.-c. 9. §-ának 1. bekezdése kimondja, hogy az aratási szerződésben a termények neme a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével mindenkor kitüntetendő. A fentiekből kitűnöleg a törvénynek ezt a rendelkezését a munkaszerződésben nem tartották meg. Következőleg a törvény 16. §-ának 1. bekezdése szerint a jegyzőnek a szerződésnél tilos volt közreműködnie. A tiltott hatósági közreműködés pedig* — miként már fentebb említve volt — törvényszerűnek nem minősíthető és nemlétezőnek tekintendő. Ennélfogva hiányoznak a munkaszerződések közigazgatási úton történő érvényesítéséhez szükséges törvényes alakszerűségek és így az ilyen szerződsekből eredő vitás kérdések elbírálására az idézett törvény 73. §-a értelmében a rendes bíróság hivatott. Megjegyzi egyébként a Hatásköri Bíróság, hogy az iratokból kitűnöleg a munkaszerződéseket több munkás nem írta alá s így a célszerűségi szempont is a rendes bíróság hatáskörének megállapítása mellett szól. Mindezeknél fogva ebben az ügyben felmerült nemleges hatásköri öszeütközést — a rendelkező rész szerint — a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1940. febr. 26. — 1939. Hb. 100.) 57. Gazdasági munkaszerződésbe bele nem foglalt, azt meghaladó, munkaadó külön ígéretén alapuló igény érvényesítése. H. B. Ebben az ügyben — amelynek a tárgya az 1898 : II. t-. c, megkívánta alakszerűségek megtartásával kötött munkaszerződés folytán az idézett törvény hatálya alá tartozó munkásoknak a munkaszerződésben ki nem kötött és a munkaadó külön ígéretére alapított követelése — egyfelől a s.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság, másfelöl J. vármegye alispánja és a m. kir. földmívelésügyi miniszter között az 1907 : LXI. t.-c. 7. § 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott