Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIV. kötet 1937-1939 (Budapest, 1941)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 107 A rendes bíróság hatáskörén egyébként nem változtat az a körülmény, hogy N. Teréznek cselédkönyve volt, mert a cselédkönyv használatának, vagy hiányának egymagában — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — sem a jogviszony minősítése, sem a hatáskör szempontjából nincsen döntő jelentősége. A Hatásköri Bíróság nem tartotta szükségesnek annak a kérdésnek eldöntését, hogy M. Teréz segédházfel ügyelő vagy háztakarítónak elnevezett alkalmazott volt-e, mert bármelyik minősítés a helytálló, a követelés mindenképen a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. Mindezeknélfogva a jelen ügyben a budapesti központi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság és a m. kir. rendőrség budapesti V. kerületi kapitánysága, mint közigazgatási hatóság között felmerült ezt a nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1938. ápr. 30. — 1938. Hb. 14.) 51. Vizi munkálatoknál alkalmazott napszámos szolgálati viszonya. Az 1899 : XLI. t.-c. 1. §-a ugyanis kimondja, hogy annak, aki vizi munkálatnál, továbbá út- vagy vasútépítésnél díjazásért föld- vagy azzal kapcsolatos munka teljesítésére mint napszámos vagy munkás szerződik, az 1898:11. t.-c. 34. §-ában körülírt munkásigazolvánnyal kell bírnia. Az idézett törvénycikk 2. §-ában felhívott 1898:11. t.-c. 48. §-a értelmében pedig, ha a munkavállalónak ilyen munkásigazolványa nincs, a szerződésből származtatott jogai érvényesítésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hasonló 1911. Hb. 14.) H. B. A Hatásköri Bíróság a nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A hatásköri kérdés elbírálásánál egyfelől a kereset (panasz) alapjául előadott tényállás, másfelől a jogviszony valódi tárgyi természete az irányadó. Az előadott tényállás valódiságának elbírálása már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik.