Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 93 által felhasznált ingóságok ellenértékének, valamint az olyan költségnek a megtérítésére irányul, amelynek megfizetésére a felperes bírói úton, mégpedig szerinte az alperes helyett, tévesen köteleztetett és amelynek megfizetését az alperes meg is ígérte. A felperest tehát a kereseti követelés — annak jogossága esetén — nem a dohánykertészi szerződés alapján s tehát az 1900 : XXIX. t.-c. által szabályozott jogviszonytól függetlenül és a hivatkozott t.-c. anyagi jogi rendelkezéseire tekintet nélkül illetné meg. Ebből pedig következik, hogy a jelen esetben az 1900 : XXIX. t.-c. és annak 35. §-a rendelkezései egyáltalán nem alkalmazhatók s így a felperes követelésének elbírálására a magánjogi követelések hatásköri hovátartozása tekintetében irányadó általános hatásköri szabályok értelmében a rendes bíróság hivatott. (1937. febr. 22. — 1936. Hb. 73.) 70. Dohán ykertésznek a dohánybeváltási árból való részesedés iránti követelése. H. B. A felmerült nemleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: Az e részben nem vitás tényállás szerint a felperes az 1931. termelési évre feles dohánykertésznek állott be az alpereshez írásbeli szerződésben részletezett feltételekkel. A felek a szerződést — amint az szintén nem vitás — a dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900 : XXIX. t.-c. 8. §Lában meghatározott módon, az összes alakiságok megtartásával, az arra illetékes községi elöljáróság előtt kötötték. így tehát e szerződés tárgyában az idézett t.-c. 35. §-ához képest mindazokra az ügyekre nézve, amelyek e törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, nemkülönben az egyénenként — az 1933 : V. t.-c. 12. §-a értelmében — 100 pengőt meg nem haladó kárkövetelések elbírálására az 1898 : II. törvénycikkben megjelölt közigazgatási hatóságok illetékesek.