Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK igényt nem támaszthatnának, hanem ellene kizárólag csak az általános magánjog szabályai alapján léphetnének fel esetleges követeléseikkel. Már pedig (mint a Fejben). Minthogy pedig általános hatásköri jogszabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó vitás kérdések elbírálása kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, minthogy továbbá olyan törvényes rendelkezés, amely gátépítési (ármentesítési) tervnek és költségjegyzéknek az érdekelt magánosoktól nyert megrendelés alapján elkészítéséért a vállalkozó magánmérnök által követelt díjak érvényesítését a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalná, nincsen, mert az ily követelés az 1885 : XXIII. t.-c. 169. §-ának utolsó bekezdésében említett „eljárási és tárgyalási költség" fogalma alá) nem vonható, ennélfogva Á. J. követelésének elbírálására a rendes bíróság hivatott. Így tehát azt a hatásköri összeütközést, amely a jelen ügyben egyfelől a sz.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróság, másfelől J. vármegye alispánja és a m. kir. földmívelésügyi miniszter, mint közigazgatási hatóság között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon, vagyis nemleges értelemben merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1936. okt. 12. — 1935. Hb. 61.) 4. Hatásköri összeütközés előfeltétele bíróság és közigazgatási hatóság között. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának első bekezdése 1—5. pontjaiból folyik — amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta (1934. Hb. 56., 82., 86., 1935. Hb. 7.) — hogy hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között nem átiratok és nem is hatásköri kifogás emelése, hanem csupán az eljárásra hivatott hatóságok fokozatos rendjének betartásával a felek kérelmére hozott, velük szabályszerűen közölt s amennyiben nem az ügy érdemére vonatkozó, hanem a hatáskör kérdésére szorítkozó