Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 5 határozatokról van szó: egyúttal jogerőre emelkedett határozatok hoznak létre. (1936. máj. 25. — 1935. Hb. 95.) Azonos: 1934. Hb. 56., 82. és 86. 5. Hatásköri összeütközés hiánya rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után. H. B. A Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a jelen esetben az ügyazonosság, amely pedig mindennemű hatásköri összeütközésnek nélkülözhetetlen előfeltétele, kétségtelenül fennforog, mert a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatósága, amelynek közigazgatási hatósági jellegét az alkalmazottak ellátási ügyeiben a Hatásköri Bíróság már számos ízben elismerte, ugyanarra az ügyre nézve állapította meg a saját kizárólagos hatáskörét, amely ügynek az érdemében a budapesti kir. ítélőtábla már határozott. Az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdése 5. pont jának megfelelő hatásköri összeütközés esetéről a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között ezúttal mindazonáltal még sem lehet szó, mert a budapesti kir. ítélőtáblának az ügy érdemében hozott közbeszóló ítélete, még mielőtt ugyanarra az ügyre a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatósága a saját hatáskörét megállapította volna, jogerőre emelkedett. így tehát a jelen ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt rendelkezés nyer alkalmazást, amelynek értelmében a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi ítélete a közigazgatási hatósággal szemben feltétlenül, azaz a bírói hatáskör esetleges hiányában is irányadó. Ennek folytán ebben az ügyben, figyelemmel az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésre, azt kellett kimondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (1933. dec. 18. — 1933. Hb. 33.) Hasonló: a XII. kötet 3. sorszám alatt közölt határozat.