Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK lésének elbírálására tehát a közigazgatási hatóság nem hivatott. H. B. A nem vitás tényállás szerint a felperes kifejezetten gépésznek szerződött a földbirtokos alperes gazdaságába évi állandó javadalmazással és ezenfelül a bércséplésekből szár­mazó tiszta haszon 10 %-ából álló jutalékkal. Ámde (mint a Fejben). A tényállás szerint a felperes a gazdasági erőgépek keze­lésére abban az esetben is köteles volt, ha a munkaadó nem a saját gazdaságában, hanem bérmunkában foglalkoztatta azokat. Felmerülhet tehát az a kérdés, vájjon a felperes az ipar­törvény és a munkaügyi bíráskodásról szóló 9180/1920. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozó iparossegédnek avagy az általános magánjog és a Pp. 1. §-ának 2. e) pontja alá tartozó egyéb magánalkalmazottnak tekintendő-e. Minthogy azonban ez a kérdés valójában arra vonat­kozik, hogy a jelen ügyben a rendes bíróság, mint közpolgári bíróság avagy, mint munkaügyi bíróság tartozik-e eljárni, már pedig a Hatásköri Bíróság hatásköre ennek a kérdésnek eldöntésére az 1907 : LXI. t.-c. 19. §-ának második bekezdése értelmében nem terjed ki, s ezen a rendelkezésen a rendes bíróságokkal egy tekintet alá eső bíróságoknak egymásközötti viszonyában az 1928 : XLIII. t.-c. 3. §-ából kitűnően ugyané törvény 4. §-ának második bekezdése sem változtatott; ennél­fogva a Hatásköri Bíróság, az említett kérdés eldöntését mel­lőzve, a rendes bírói úton eljárni hivatott bírói- hatóságnak közelebbi megjelölése nélkül a rendelkező rész értelmében ha­tározott. (1932. okt. 10. — 1932. Hb. 47.) Azonos a XII. kötet 52. sorszám alatt közölt határozattal. 59. Uradalmi g é p 1 a k a t o s s e g é d szolgálati viszonya. Aki mint vizsgázott géplakatos keresi kenyerét, vala­mint általában mindazok, akik habár megfelelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek, gépésznek tekin­tendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom